Conținutul categoriei

Magyar nyelven

A mindennapi hála

„Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodadolgok után. Sőt lecsendesítettem és elnémítottam lelkemet. (Zsolt. 131:1–2) 
 
„Dávidnak az volt a szándéka, hogy Jeruzsálemet teszi a nép vallási életének központjává. A maga számára már épített palotát. Úgy érezte, nem méltó, hogy Isten szövetségének […]

Minden napnak elég a maga baja…

„Így szól az Úr, Izráel Szentje és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok rám!” (Ésa. 45:11) 
 
„Sokan vannak, akik nyugtalanokká válnak, ha nem tudják előre ügyeik kimenetelét. Nem tudják elviselni a bizonytalanságot. Türelmetlenségükben visszautasítják a várakozás idejét, hogy mielőbb meglássák Isten szabadítását. A rossztól való félelem majdnem az […]

A személyes bosszú, nem Isten szerint való

„Ha igaz fedd engem, jól van az, ha dorgál engem, mintha a fejem kenné.” (Zsolt. 141:5) 
 
„Abigail burkoltan rámutatott arra, hogy mit kellene Dávidnak tennie. Az Úr harcait kell harcolnia. Nem arra kell törekednie, hogy bosszút álljon a személyes sérelmeiért, még akkor sem, ha árulóként üldözik… »És mikor az Úr megadja a jót az […]

Az Isten vezetésére állandóan szükség van.

„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy.” (Zsolt. 23:4) 
 
„Dávid egyenes volt… éppen ezzel nyerte meg a nép tetszését. A megkísértés idején azonban kitűnt, hogy ő is csak egy gyenge ember. Bujdosása közben mindenkiben kémet és árulót látott. Pedig akkor is nagy veszélyben volt, amikor […]

Az Úr a belsőt nézi

„Az Úr nem azt nézi, amit az ember, mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (I. Sám. 16:7) 
 
„Sámuel megtekintette Isai nemes külsejű, délceg fi ait. Éliáb, a legidősebb Saulra emlékeztette a prófétát, mind termetére, mind szépségre nézve… Amint fejedelmi testtartására tekintett, […]

A munka áldása

„A szorgalmas ember igyekezete csak gyarapodásra van…” (Péld. 21:5) 
 
„Ma is oktatni kellene minden fiatalt a gyakorlati élet kötelességeire, mint egykor Izráel napjaiban. Mindenkinek valamilyen mesterséget kellene tanulnia, hogy szükség esetén azzal tarthassa fenn magát. Ezzel felvértezhetné magát az élet veszélyeivel szemben, a testi mozgás pedig előnyére válna mind a testi, mind a szellemi, […]

A Biblia teremtő szó

„A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben… Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.” (Zsolt. 119:138, 140) 
 
„A Bibliának megelevenítő hatása van az élet minden területén, mert az egyén, a nemzet és a társadalom jólétének szegletköve. Olyan szabályok ezek, amelyeknek a hiányában nem érhet […]

A tűzből kikapott üszög

„Hogy… ezt ne kelljen mondanod: miképpen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket utálta az én elmém, amiképpen nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam a fülemet, kevés híja volt, hogy bele nem merültem minden gonoszságba a gyülekezet… közepette.” (Péld. 5:9, 11–14) 
 
„Sámson testileg a föld legerősebb embere volt, […]

Isten csodái

„Vedd ezt a füledbe… állj meg és gondold meg az Istennek csodáit!… Avagy a tökéletes tudás csodáit érted-e?” (Jób 37:13, 15) 
 
„Minden teremtett dolog magán viseli az istenség pecsétjét. A természet bizonyságot tesz Istenről. Ha a fogékony elme érintkezésbe kerül a világegyetem csodáival és titkaival, el kell ismernie egy végtelen hatalom munkálkodását… Titokzatos életerő […]

A Megváltó tűrelme

„(A vétkezőnek) bocsássatok meg, és vigasztaljátok őt, hogy a felettébb való bánat valamiképpen fel ne eméssze az ilyet. Azért kérlek benneteket, hogy tanúsítsatok iránta szeretetet.” (II. Kor. 2:7–8) 
 
„A tanítványok közül egyiküknek a története sem szemlélteti jobban Krisztus nevelési módszerét, mint Péteré. Péter vakmerő, magabízó, heveskedő, meggondolatlanul azonnal cselekvő és bosszúálló természetű volt, de […]

Krisztus előttünk jár

„Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni a mi erőtelenségeinken, hanem aki megkísértetett mindenben, hozzánk hasonlóan, anélkül, hogy vétkezett volna.” (Zsid. 4:15) 
 
„Krisztus egymagában átélte mindazokat a kísértéseket és szenvedéseket, amelyek az emberiséget érik. Soha nem támadtak asszonytól született emberre olyan heves kísértések, soha senki nem hordozta úgy a világ bűneinek és fájdalmainak […]

Az egyetlen remény

„A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, meglátogatott minket a naptámadat a magasságból. Hogy megjelenjék azoknak, akik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!” (Lk. 1:78–79) 
 
„Krisztus földre jövetelekor úgy látszott, hogy az emberiség az addigi legalacsonyabb erkölcsi szinten van. A társadalom alapjai meginogtak. Az élet mesterkéltté és […]