„Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8:16)
Ha a Lélek bizonyságot tesz lelkünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk, mi lesz ennek az eredménye? A hívő lélek teljesen aláveti magát Isten akaratának. A mennyei Fenség szent és bensőséges kapcsolatba kerül azzal, aki teljes szívvel keresi Őt, és a hívő, Isten gyermeke – Atyja kegyelmének bőséges kiáradása által – gyermeki kapcsolatban él vele. Lelkedet és testedet oda kell szánnod Istennek, teljesen erejére és szándékára bízva magad, abban a bizonyosságban, hogy ő meg akar áldani téged, bármily gyámoltalan vagy méltatlan lennél is. „Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek.” (Jn 1:12)
Ne légy nyugtalanul tevékeny, hanem légy buzgó a hitben, és egy cél vezéreljen, éspedig az, hogy lelkeket vonzzál Jézus Krisztushoz, a megfeszített Üdvözítőhöz. Nem az értelem meggyőződését szolgáló logikus prédikációk fogják ezt a munkát elvégezni. A szívet kell meggyőzni, és meglágyítani. Akaratodat Isten akarata alá kell rendelned, és minden törekvésedet a menny felé kell irányítanod. Az élő Isten Igéjéből kell táplálkoznod, és azt átvinned a gyakorlati életbe. Isten Igéjének meg kell ragadnia és irányítania egész lényedet… Ha Jézus a mi bizodalmunk, fel kell ajánlanunk magunkat áldozatként Istennek. Egyetlen reményünk Jézus Krisztus igazsága és közbenjárása.
Nincs kétség, sem bizalmatlanság, hiszen hit által látjuk, hogy Isten Jézust bízta meg azzal, hogy békéltesse meg a bűnös világot. Jézus vállalta azt a sorsdöntő kötelezettséget, hogy közbenjár mindenkinek az érdekében, aki általa járul Istenhez, és mindenkinek biztosítja az üdvösséget, aki csak hisz benne. Isten azt az előjogot biztosította nekünk, hogy közvetlenül a kegyelem trónjához járulhatunk, irgalmat kérhetünk és kaphatunk is segítségül a szükség idején. (Manuscript Releases, 14. kötet, 276-277. oldal)
