„De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló; ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok.” (Jn 16:7)
A Vigasztalót Jézus az „Igazság Lelkének” nevezi. Munkája az igazság megvilágítása és védelmezése. Először a szívbe költözik, mint az Igazság Lelke, és így válik Vigasztalóvá. Az igazságban vigasz és béke van, de nem találunk igazi békességet vagy vigaszt a hamisságban. Sátán hamis teóriák és hagyományok által szerzi meg a győzelmet elménk felett. Azáltal pedig, hogy hamis értékek felé tereli az embereket, eltorzítja jellemüket. A Szentlélek a Szentíráson keresztül szól az elméhez, és érinti meg a szívet az igazsággal. Így leleplezi a tévedést, és ki is űzi azt a szívből. Krisztus az igazság Lelkének – a Szentíráson keresztül végzett – munkája által nyeri meg magának választott gyermekeit.
Jézus, azáltal hogy tanítványainak bemutatta a Szentlélek szolgálatát, azzal az örömmel és reménységgel is meg akarta ajándékozni őket, mely az ő szívét is áthatotta. Jézus örült az egyház számára biztosított bőséges segítség felett. Az ajándékok közül, amit csak kérhetett Atyjától népe felmagasztalása érdekében, a Szentlélek volt a legnagyobb. A Szentlélek adománya által születünk újjá, és e nélkül Krisztus áldozata hiábavaló lenne. A gonosz hatalma századokon át egyre erősödött, és az emberek bámulatos módon hódoltak be ennek a sátáni befolyásnak.
A bűnt csak a Szentháromság harmadik személye, e hatalmas követ által lehet visszautasítani és legyőzni, aki nem csekélyebb hatalommal, hanem isteni erejének teljességével jön el. A Lélek teszi hatékonnyá azt, amit a világ Üdvözítője elvégzett. A Lélek az, aki megtisztítja a szívet. A Lélek által válik a hívő isteni természet részesévé. Krisztus azért adta isteni erőként Lelkét, hogy az legyőzze örökölt és szerzett hajlamainkat a rosszra, és saját jellemének lenyomatát örökítse meg egyházán. (Review and Herald, 1908. november 19.)
