„De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, amit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.” (Mt 12:36-37)
Isten azt szeretné, ha olyan helyen találna bennünket, ahol ránk áraszthatja szeretetét. Ő nagy értéket tulajdonít az embernek, egyetlen Fiát áldozta fel megmentésünkért, ezért embertársainkat is úgy kell tekintenünk, mint akiket Krisztus vérével vásárolt meg. Ha így szeretjük egymást, akkor Isten és az igazság iránti szeretetünk is növekszik.
Szívünket fájdalom járta át, amint szemléltük, mily kevés szeretet van köreinkben. A szeretet mennyei eredetű plánta, melyet naponta kell gondoznunk. A szelídség, a kedvesség, a hosszútűrés mindent eltűr és mindent elvisel, és az, hogy nem tudnak könnyen felingerelni, ezek a szeretet értékes fájának gyümölcsei.
Ha együtt vagytok, vigyázzatok szavaitokra. Beszélgetésete+E67k legyen olyan természetű, melyet később nem kell majd megbánnotok. „És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.” (Ef 4:30) „A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.” (Mt 12:35) Ha az igazság iránti szeretet él a szívedben, akkor az igazságról fogsz beszélni, arról az áldott reménységről, mely Jézusban van. Ha szeretet van a szívedben, akkor arra fogsz törekedni, hogy testvéredben megalapozd és felépítsd a legszentebb hitet. Ha egy szót is szóltok, mely ártalmas barátodra vagy testvéredre nézve, ne helyeseld az ilyen gonosz beszédet, mert ez az ellenség munkája. Kedvesen figyelmeztesd a beszélőt, hogy Isten Igéje tiltja az ilyenfajta társalgást.
Meg kell tisztítanunk szívünket minden olyan dologtól, mely beszennyezi a lélek templomát, hogy Krisztus a szívünkben lakhasson. Üdvözítőnk elmondta nekünk, hogyan mutathatjuk be Őt a világnak. Ha becsben tartjuk Szentlelkét, és az Ő jellemét mutatjuk be másoknak, ha ügyelünk mások érdekeire is, ha kedvesek, türelmesek, elnézőek vagyunk, a világ az általunk termett gyümölcsök láttán megbizonyosodik afelől, hogy Isten gyermekei vagyunk. Az egyházat az egység teszi képessé arra, hogy tudatos befolyást árasszon a hitetlenekre és a világiakra. (Review and Herald, 1888. június 5.)
Ellen G. White
