„Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek.” (Fil 4:11)
Istennek hűséges követői meg sem kísérlik azt, amiről Krisztus azt mondta, hogy lehetetlen: hogy egyszerre szolgáljanak Istennek és a mammonnak. Ők az égő és fénylő sugarak a világ erkölcsi sötétségében; abban a sűrű sötétségben, mely úgy borítja be az embereket, mint a szemfedél. Krisztus egyházának tagjait egyen-egyenként a Szentléleknek kell irányítania, hogy tapasztalataik ne legyenek változóak és hullámzóak. Meg kell hogy gyökerezzenek és alapozódjanak az igazságban.
Ha a tagok helyesen, tapasztalatból tanulják meg, mit jelent a lélekmentés, a Krisztus igazságának megmentő hatalma feletti öröm, akkor élő érdeklődés fogja betölteni az egyházat, s lesznek, akik tanítani fogják Isten törvényének áthágóit, és bűnösök fogadják el Jézus igazságát. A teológia professzorainak is szükségük van a megtérésre, mert Sátán csalásaival befolyásolta lelküket.
A lélek, ha személyes kapcsolatba kerül Krisztussal, az Úr szent templomává válik, mert a hívőnek Krisztus jelenti a bölcsességet, az igazságot, a megszentelődést és a megváltást. Aki teljesen átadta magát Istennek, az érzékeli Krisztus felemelő jelenlétét.
Birtokában van a lelki békességnek és nyugalom honol lelkében, mely a szelíd, és alázatos szívű Mestertől származik. Mivel Jézusban bízik, akinek eredményességét és igazságát köszönheti, lelkét béke, megelégedettség tölti be.
Mi a keresztény öröme? A keresztény öröme Krisztus jelenlétének tudatából ered. Mi a keresztényi szeretet? Krisztus szeretetének visszatükrözése és a Szentlélek munkájának gyümölcse. Ha a Golgota keresztjére nézünk, látjuk, ahogy Jézus a világ bűneiért haldoklik, azért, hogy halála az élet és az örök élet reménysugarát közvetítse a bűnbánó bűnös számára. Jézus minden mindenekben, és nála nélkül semmit sem cselekedhetünk. Krisztus nélkül lehetetlen lelki életet élni. (Review and Herald, 1894. december 4.)
Ellen G. White
