„Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet megtalálván az ember, elrejté azt; és afelett valóörömében elmegy és eladván mindenét amije van, megveszi azt a szántóföldet.” (Mt 13:44)
Napjainkban az egyház nagymértékben megelégszik a kijelentés felszínes igazságaival, melyek olyan világosak és könnyen érthetőek, hogy sokan úgy vélik: ha ez minden, ami szükséges, s ha ezeket elfogadják, akkor elégedettek lehetnek. A Szentlélek azonban, aki az értelemben munkálkodik, nem hagyja azt tétlenül nyugodni. A legmélyebb vágyat ébreszti az igazság iránt, melyet nem rontottak meg a tévedések és a hamis tanítások.
A szorgalmas kereső jutalma a mennyei igazság lesz. Az elme, mely valóban vágyik megtudni, hogy mi az igazság, nem érheti be a tétlenséggel.
A mennyeknek országa hasonló a szántóföldbe rejtett kincshez, „amelyet megtalálván az ember, elrejté azt; és afelett való örömében elmegy és eladván mindenét, amije van, megveszi azt a szántóföldet”. Megveszi, hogy művelhesse, felszánthassa minden darabkáját és megszerezze annak kincseit. A Szentlélek szolgálata az, hogy irányítsa és jutalmazza ezt a kutatást. A kutató ember a szántóföld ásása közben drága ólomérceket talál, melyeknek igyekszik felbecsülni az értékét, majd még mélyebbre ás, hogy még értékesebb kincsre leljen. Így sok gazdag érre talál. A föld aranylelőhelyeit nem hálózzák be olyan gazdagon az erek, ahogy a kinyilatkoztatás mezejét a kincsek, melyek napfényre hozzák Krisztus kikutathatatlan gazdagságát. Az Úr gazdaggá tehetné minden hívő gyermekét a hitben, s ez a Szentlélek szívekben végzett munkájának gyümölcse.
A Lélek a szívből kifelé dolgozik, s olyan jellemet fejleszt, melyet Isten el fog ismerni. Az igazságnak micsoda hatalmas kincsesbányáját helyezte Krisztus a hit területére, melyet tanítványai megkaphatnak! Nagyobb hitre van szükségünk, ha jobban meg akarjuk ismerni az Igét. Az akadályoz legjobban bennünket az isteni világosság elfogadásában, hogy nem támaszkodunk a Szentlélek hatékony munkájára. (Ellen G. White 1888 Materials, 1537-1538. oldal)
Ellen G. White
