„És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.” (Ésa 30:21)
A megtévesztő tanok zűrzavarában Isten Lelke lesz azok vezetője és menedéke, akik nem utasítják el az igazság bizonyítékait. Ő elhallgattat minden más hangot, mely nem tőle jön, aki az Igazság, és az Élet. Isten minden léleknek megadja a lehetőséget, hogy meghallja az Igaz Pásztor hangját és megismerje Istent és Megváltónkat. Amikor a szív drága kincsként befogadja az igazságot, Krisztus kezd formálódni benne, aki a reménység és a dicsőség, míg az egész univerzum kijelenti, hogy Igen és Ámen! Nagyon nagy szükségünk van a Szentlélek újjáteremtő erejére. Nincs időnk arra, hogy testtel és vérrel tanácskozzunk. Szükségünk van az isteni megvilágosításra. Minden ember arra vágyik, hogy az ő kezében összpontosuljon a hatalom, s míg Isten nem dolgozik gyermekeiért, nem fognak ráébredni, hogy lelkük egyetlen menedéke az, ha alárendelik magukat Istennek. A szíveket átalakító kegyelem olyan egységet fog létrehozni, melyet még nem ismertünk fel; mert akik Krisztusban vannak, azok egymással is összhangban lesznek. A Szentlélek egységet teremt.
„Az engem dicsőít majd.” (Jn 16:14) „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Jn 17:3) A Szentlélek megdicsőíti Istent, az Ő jellemét mutatva be úgy, hogy Ő lesz legfőbb szeretetük tárgya és Isten jellemét teszi nyilvánvalóvá bennük. Világosan látják, hogy Isten igazságán kívül soha nem volt igazság a világban, sem semmi kiválóság, csak amit belőle merítettek.
Amikor a Lélek kitöltetett a magasságból, akkor elárasztotta az egyházat fénnyel, a fény forrása azonban Krisztus volt; az ő nevét hangoztatta minden nyelv, s az ő szeretetével telt meg minden szív. Így lesz ez akkor is, amikor az angyal lejön a mennyből oly nagy hatalommal, mely az egész földet beragyogja az Ő dicsőségével… A Szentlélek gazdag, teljes és bőséges ajándéka olyan az egyház számára, mintha tűzfal venné körül és a pokol kapui sem vehetnek rajta diadalmat. Krisztus úgy tekint makulátlanul tiszta, szeplőtlen és tökéletes egyházára, mint szenvedésének, megaláztatásának és szeretetének jutalmára és dicsőségének részére. A dicsőség pedig Krisztus, a hatalmas középpont, akitől minden dicsőség származik. (Home Missionary,1893. november 1.)
Ellen G. White
