„Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak néktek a közös üdvösség felől; kénytelen voltam, hogy intőleg írjak néktek, hogy tusakodjatok a hitért, amely egyszer a szenteknek adatott.”(Júd 3)
Júdás azért írja ezt az üzenetet, hogy óvja a hívőket a hamis tanítók romboló befolyásától; azoktól az emberektől, akiknél megvan ugyan a kegyességnek látszata, de nem biztos vezetők. Ezekben az utolsó napokban hamis tanítók fognak támadni és buzgón tevékenykednek. Mindenféle nézetet bemutatnak, hogy a férfiak és nők figyelmét eltereljék a valódi igazságtól, ami meghatározza azt az álláspontot, melyet biztonsággal elfoglalhatunk ezekben az időkben, amikor Sátán erőteljesen munkálkodik a vallásos emberek között, és arra veszi rá őket, hogy a szentség látszatát keltsék, miközben nem vetik alá magukat a Szentlélek irányításának.
Sátán belekeveri tapasztalatunk minden fázisába a téves tanításokat, és buzgón védelmezi azokat, hogy rabul ejtse minden lélek értelmét, akik nem gyökereztek és alapozódtak meg az Ige szent alapelveinek teljes ismeretében. Még legbelső sorainkban is hamis tanítók fognak támadni, akik sátáni eredetű hitető lelkekre hallgatnak. Ezek a tanítók tanítványokat fognak magukkal ragadni. Alattomosan lopóznak be és hízelgő szavakat használnak, csábító módszerekkel ügyesen adják elő megtévesztő nézeteiket. Gyülekezeteink egyetlen reménysége az lehet, ha teljesen éberek maradnak. Azok vannak biztonságban, akik jól megalapozódtak az Ige igazságaiban és mindent az „Így szól az Úr” próbája alá vetnek. A Szentlélek azokat fogja vezetni, akik többre értékelik Isten bölcsességét, mint a sátáni eszközök megtévesztő okoskodásait. Imádkozzunk többet, de ne emberi módon, hanem a Krisztusban lévő igazság iránti szeretet indíttatása alatt! Azokban a családokban, ahol hisznek az igazságban, bölcs és értelmes szavaknak kell elhangozniuk; olyan szavaknak, melyek a Szentírás kutatása eredményeképp születnek.
A megpróbáltatások és nehézségek idejében élünk. Olyan időben élünk, amikor a hívő családok tagjainak be kell zárniuk ajkukat, hogy nehogy vádoló szavakat ejtsenek ki testvéreikkel kapcsolatban. Olyan szavakat mondjunk, melyek bátorságot adnak és megerősítik a hitet, mely szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket. (Kress Collection, 5. oldal)
Ellen G. White
