„Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygésravaszságához való csalárdság által.” (Ef 4:14)
Az Igén keresztül Isten hangja szól hozzánk, miközben sok más hangot is hallunk; de Krisztus azt mondta, hogy óvakodnunk kell azoktól, akik azt mondják, hogy „itt a Krisztus, vagy ott a Krisztus”. Honnan tudhatjuk, hogy nincs náluk az igazság, ha nem ellenőrzünk mindent a Szentírásból? Krisztus figyelmeztetett minket, hogy óvakodjunk a hamis prófétáktól, akik az ő nevében jönnek hozzánk és azt mondják, hogy ők a Krisztus.
Nos, ha azt az álláspontot vennéd fel, hogy nem fontos megértened a Szentírást, akkor annak a veszélynek tennéd ki magad, hogy félrevezetnek ezekkel a tanokkal. Krisztus azt mondta, hogy lesz egy csoport az ítélet napján, akik így szólnak majd: „Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?” De Jézus így szól hozzájuk: „Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők…” (Mt 7:22-23)
Közeleg az idő, amikor Sátán szemünk láttára fog csodákat tenni, azt állítva, hogy ő Krisztus; s ha lábunkat nem vetettük meg szilárdan Isten igazságán, akkor el fogjuk hagyni az alapot. Csak akkor lehetsz biztonságban, ha úgy keresed az igazságot, mint az elrejtett kincset. Úgy áss az igazság után, mintha kincsek után ásnál a földben. Nyisd meg Isten Igéjét, a Bibliát mennyei Atyád előtt és mondd: „Világosíts meg, és taníts meg engem az igazságra!” S amikor a Szentlélek eljön szívedbe, hogy beléd vésse az igazságot, ne engedd el egykönnyen! Olyan tapasztalatra tettél szert a Szentírás tanulmányozásában, hogy minden pontban biztos vagy, de fontos, hogy folyamatosan kutasd. El kell raktároznod elmédben Isten Igéjét, mert előfordulhat, hogy messze kerülsz, olyan helyre, ahol nem lesz meg az előjogod, hogy találkozz Isten gyermekeivel. Akkor majd vágynál arra, hogy bár szívedbe rejtetted volna Isten Igéjét, és amikor ellenkezni fognak veled, szükséged lesz arra, hogy mindent az Írás ítélete alá vessél. (Review and Herald, 1888. április 3.)
Ellen G. White