„És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.” (Mt 24:14)
Az egész föld egy hatalmas misszióterület, és még minket is – akik már régen megalapozódtunk a hitben – bátorítania kell annak a gondolatnak, hogy egykor nehezen elérhető területekre most könnyen beléphetünk. A területünkön lévő minden gyülekezetnek törekednie kell a missziós lelkület felélesztésére. Törekedjenek arra, hogy a lelkesedés és a tevékenységi vágy kitartóan növekedjék. Mindenkinek imádkoznia kell azért, hogy a munkában részt nem vevő emberek és eszközök miatti nézeteltérések megszűnjenek és Krisztus lakozzék a lelkekben. Ő értünk lett szegénnyé, hogy szegénysége által mi gazdagokká lehessünk.
A Szentlélek szolgálata meggyőz a bűnről, hogy én tudjam, mi a bűn, mondjon bárki bármit. Ha körülnézünk a már elért misszióterületeken, indokolt megkérdeznünk: „Mit tett Isten?” Mit tehetett volna még szőlőjéért, amit nem tett meg? Isten kegyelmének gazdagságában biztosította az isteni erőt munkájának elvégzéséhez. Isten részéről semmi sem hiányzik, a hiány az emberi eszköz részéről mutatkozik, amely visszautasítja a mennyei hírnökökkel való együttműködést. A megváltási terv szerint Isten semmit sem tud tenni üdvösségünkért, míg mi nem működünk vele együtt. A bűnösök, akiket világossággal és bizonyossággal áldott meg az Úr, s akik tudják, hogy mindez kegyelemből van, azok teljesíthetik mindazokat a követelményeket, melyektől üdvösségük függ; s ha mégsem próbálják meg, romlásukért kizárólag önmagukat okolhatják. Úgy érezzük, hogy az ilyenekről mondhatjuk azt, hogy Krisztus hiába halt meg értük.
De kit okoljon vesztéért az, aki nem is ismerte meg Istent, akinek nem volt lehetősége arra, hogy meghallja hitünk alapelveit? Milyen felelőssége van az egyháznak a világgal szemben, mely az evangélium nélkül sínylődik? Ha azok, akik állítják, hogy hisznek az igazságban, nem tanúsítanak nagyobb önmegtagadást; ha nem mutatnak nagyobb hűséget a tized és hálaadományok beadásában, ha nem fektetnek le az eddigi gyakorlatnál átfogóbb terveket, akkor nem fogják betölteni evangéliumi megbízatásukat, hogy elmenvén e széles világra és minden teremtménynek prédikálják Krisztust. (Home Missionary, 1895. április 1.)
Ellen G. White
