„Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind őhozzá vivék a betegeseket és az ördöngösöket; és az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé. És meggyógyíta sokakat, akik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiűze, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék.” (Mk 1:32-34)
Azáltal, hogy az Atya odaadta az Ő Fiát értünk, a menny legdrágább ajándékát adományozta nékünk. A mi kiváltságunk, hogy ezt az ajándékot megoszthatjuk a betegekért való munkálkodásunk során. Krisztus legyen a mi bizodalmunk. Minden ügyet a Nagy Orvosra bízzunk; kérjük, hogy Ő vezessen minden műtétet. Az őszinte, hívő imák meghallgatásra találnak, mely bizalmat ad az orvosnak és a betegnek egyaránt.
Tanítást kaptam az Úrtól, hogy a betegeket el kell vinnünk kórházakba, nagy dolgokat remélve, és bízva a Nagy Orvos erejében, aki földi szolgálata során városról városra, faluról falura járt és meggyógyította azokat, akik hozzá mentek. Senkinek sem fordított hátat, hanem mindegyiket meggyógyította. A betegek ébredjenek rá, hogy jóllehet Krisztust nem látják, mégis jelen van, hogy enyhülést és gyógyulást adjon.
Feltámadása után Krisztus találkozott tanítványaival, és negyven napig tanította őket a rájuk váró munkával kapcsolatban. Mennybemenetele napján egy galileai hegyre hívta fel tanítványait, ahol kijelölte számukra a feladatot. E szavakkal fordult hozzájuk: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28:18-20) Minden orvosnak és betegnek az a kiváltság adatott meg, hogy elhiggye ezt az ígéretet. Élet ez mindazoknak, akik hisznek. (Loma Linda Messages, 355. oldal)
Ellen G. White