„Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.” (Mt 7:22-23)
Krisztusba kell vetnünk bizodalmunkat, meggyökerezvén és alapot vévén a hitben. Ő kiválasztja azokat, akik még nem ittak az élő vízből, akiknek lelke valami új és más után szomjazik, és készek inni a forrásból, ha arra alkalom kínálkozik. Sokan mondják majd: „Ímé, itt a Krisztus, vagy amott”, de nem szabad hinnünk nekik. (Mt 24:23) Ismerjük az igaz pásztor összetéveszthetetlen hangját, aki arra hív bennünket, hogy kövessük Őt.
Ő azt mondja: „én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait.” (Jn 15:10) Isten törvénye iránti alázatos engedelmességre vezeti nyáját, és sohasem bátorít a törvény áthágására.
„Az idegen hangja” nem tiszteli és nem is engedelmeskedik Isten szent, igazságos és jó törvényeinek. Sokan jogot formálnak a szentségre, és a gyógyításban tett csodáikkal büszkélkednek, és nem Isten igazságosságának tekintik ezeket. De kinek az ereje által gyógyítanak?…
Azok, akik így gyógyítanak, készek mentegetni magukat azért, hogy figyelmen kívül hagyják Isten törvényét, s továbbra sem engedelmeskednek, mert úgy vélik, hogy korlátlan mértékű hatalmuk van. Mindebből azonban még nem következik, hogy Isten mindenható erejével is rendelkeznek. Éppen ellenkezőleg, ez a nagy Csaló csodatévő ereje. Áthágta az erkölcsi törvényt, és minden eszközt felhasznál arra, hogy elvakítsa az emberek szemét, hogy ne lássák igazi jellemét. Isten figyelmeztetett bennünket, hogy az utolsó napokban Sátán jeleket és csodákat fog tenni, hogy elhitesse azt, hogy ő nem a sötétség, hanem a világosság angyala. (Review and Herald, 1885. november 17.)
Ellen G. White
