„Az igaz semmi rossz hírtől nem fél, szíve erős, az Úrban bizakodó. Rendületlen az ő szíve, nem fél, míg ellenségeire lenéz.” (Zsolt. 112:7–8)
„Elengedhetetlenül szükségünk van reménységre és bátorságra, hogy tökéletesen tudjunk szolgálni Istennek. Ezek a hit gyümölcsei. A csüggedés bűn és ésszerűtlenség. Isten képes és kész megadni szolgáinak azt az erőt, amelyre szükségük van a megpróbáltatás idején. Úgy tűnhet, hogy az Úr művének ellenségei jó és biztos alapokra fektették le terveiket.
Isten azonban megdöntheti a legbiztosabbakat is. Meg is dönti – amikor és ahogyan jónak látja –, ha szolgái hitét már megpróbálta. Kísért az a gondolat, hogy átengedd magad a nyugtalanító balsejtelmeknek és a teljes csüggedésnek? A legsötétebb napokban se félj! Akkor sem, ha a látszat nagyon ijesztő. Higgy Istenben! Ő tudja, mire van szükséged. Nála van minden hatalom.
Szeretete és könyörülete végtelen, kimeríthetetlen. Ne félj attól, hogy ígéretét nem váltja be! Ő az örök igazság. Soha nem változtatja meg szövetségét, amelyet az őt szeretőkkel kötött. Szükségletük mértéke szerinti teljesítőképességgel ruházza fel szolgáit.” (Próféták és királyok, 104–105. l.)
