„…Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (Jn. 15:5)
„A zsidók a legnemesebb növénynek tekintették a szőlőtőkét, az erő, a kiválóság és a gyümölcshozás jelképének. Mintha ezt mondta volna nekik az Úr: »A szőlőtő, amelyet olyan nagyra becsültök, engem jelképez. Ahogy nagyra értékelitek a szőlőtőkét, ugyanúgy, minden evilági dolognál értékesebbnek kell tartanotok engem. A vesszőnek nincs élete a tőkétől függetlenül.
Ti sem élhettek másként, csak általam.«Ez a tanítás éppoly mélyen érinti Krisztus mai követőit, mint az első tanítványokat, akik e szavakat közvetlenül hallották.
A bűn elidegenítette az embert Istentől. Széles és félelmetes ez a szakadék, amely elválaszt tőle. Krisztus azonban gondoskodott róla, hogy újra magához kapcsolhasson bennünket. Annyira fogékony az ember természete a Gonosz kísértéseire, hogy senki sem győzheti le magában a bűnt másképpen, csak ha egységre lép Krisztussal. Ezáltal az egység által nyerünk erkölcsi és lelki erőt. Ha Krisztus Lelke él bennünk, akkor az igazságos tettek gyümölcseit fogjuk teremni. Olyan gyümölcsöket, amelyek tisztességet és áldást hoznak ránk, Istenre pedig dicsőséget.” (Bizonyságtételek V. kötet, 229–230. l.)
