„Bízunk is az Úrban reátok nézve… Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket…” (II. Thessz. 3:4–5)
„Ne kárhoztassunk másokat, ez nem a mi dolgunk. Inkább szeressük egymást, imádkozzunk egymásért!… Sok mindent láttok másokban, ami helytelennek tűnik és szeretnétek helyrehozni ezeket. A magatok erejével, és helytelenül fogtok hozzá a megújítás munkájához. Munkálkodjatok a tévelygőkért a Szentlélek által lecsendesített, meglágyított szívvel, és hagyjátok, hogy az Úr, akinek a megbízottai vagytok, dolgozzék általatok. Terheteket vessétek Jézusra!…Tegyetek meg minden tőletek telhetőt alázatosan és szelíden, a kusza, bonyolult ügyeket pedig helyezzétek Isten kezébe. Kövessétek a Szentírás utasításait és bízzátok az ő bölcsességére az ügy kimenetelét.
Ha már megtettetek minden tőletek telhetőt testvéretek megmentésére, hagyjátok abba az aggódást és folytassátok nyugodtan sürgős dolgaitokat. Ne vágjátok türelmetlenül ketté a csomót, melyet a gondok okoztak, mert akkor könnyen reménytelenné válhat a helyzet.
Hagyjátok Istenre a kibogozását! Ő elég bölcs ahhoz, hogy elrendezze az élet bonyodalmait. Istené a hozzáértés és a tapintat. Tervét nem mindig értjük meg. Várjuk türelmesen a kibontakozást, ne veszélyeztessük, ne tegyük tönkre azt! A kellő időben majd tudtunkra adja tervét. Törekedjünk egységre, ápoljuk a szeretetet és minden dolgunkban a Krisztushoz való igazodást. Ő az egység és erő forrása!” (Válogatott bizonyságtételek II. kötet, 124–125. l.)