„A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van, lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok. Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.” (Zsolt. 55:22–23)
„Sátán mindig támadja azokat, akik Isten művét és ügyét igyekeznek előrevinni. Jóllehet sokszor kudarcot vall, de ugyanannyiszor új erővel támad, még ki nem próbált eszközöket alkalmazva. Leginkább azonban lopva végzett munkájától kell félni, amelyet a magukat Isten műve barátainak vallókkal hajtat végre. A nyílt támadás – ha heves és kegyetlen is – sokkal kevésbé veszélyes Isten ügye számára, mint azok titkos ellenségeskedése, akik csak szavakban szolgálnak Istennek, de szívük mélyén Sátán kiszolgálói.
Minden előnyt azok kezére tudnak játszani, akik tudásukat Isten műve hátráltatására használják. »Akik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat.« (Péld. 28:4) Féljünk a világgal egyezkedőktől, akik – miközben nagy tisztaságot színlelnek – szorgalmazzák az igazság örök ellenségeivel való szövetséget. Őrizkedjünk tőlük. Tanácsuk mögött az ellenség áll. Ez a megalkuvók hangja, amelyet ma is olyan határozottan el kell utasítanunk, mint ahogy elődeink tették annak idején. Isten népének szilárdan ellen kell állnia minden olyan hatásnak, amely megingathatja hitét Isten vezetésében.” (Próféták és királyok, 407, 409. l.)
