„Az Úr a te Istened, aki a te táborodban jár… ne lásson közötted valami rútságot, hogy el ne forduljon tőled.” (V. Móz. 23:14)
„Izráel kormányzását a legalaposabb szervezés jellemezte. Csodálatos volt tökéletessége és egyszerűsége… Isten volt a vezetés, a kormányzat középpontja, Izráel uralkodója. Mózes az Isten által kijelölt, látható vezetőként állt a nép élén, hogy Isten nevében gondoskodjék a törvények betartásáról és végrehajtásáról…
A héber tábort is pontos rend szerint három nagy körzetre osztották. Mindegyiknek megvolt a maga kijelölt helye a táborban. A táborhely középpontjában állt a szentsátor, a láthatatlan Király tartózkodási helye… A sátor felügyeletét és mindannak a gondozását, ami a sátorhoz tartozott, a lévitákra bízták, mind a táborozás, mind a vándorlás ideje alatt…
Nagyon gondos tisztaságot és szigorú rendet kellett tartani a tábor egész területén. Érvényre kellett juttatni a táborban az egészségügyi előírásokat, rendelkezéseket is… Isten a rend Istene. Tökéletes rend jellemez mindent, ami a mennyel van kapcsolatban. Teljes fegyelem kíséri az angyalseregek mozdulatait is. Eredmény csak rendszeretet és összehangolt cselekvés útján érhető el. Isten ma is ugyanezt kívánja.
Nem kisebb rendet és rendszert követel meg tőlünk ügyeinek szolgálatában, mint amelyet egykor igényelt… Mindazok, akik érte munkálkodnak, bölcsen végezzék munkájukat, ne hanyagsággal vagy felületesen. Isten csak azoknak a munkájára nyomhatja rá elismerésének pecsétjét, akik a rájuk bízott feladatot hittel és lelkiismeretesen végzik.” (Pátriárkák és próféták, A Sínai-hegytől Kádesig c. fejezetből)
