„Mondta Mózes a népnek: Ne féljetek… nézzétek az Úr szabadítását, amelyet ma cselekszik rajtatok!… Az Úr hadakozik tiérettetek, ti pedig veszteg legyetek. És szólt az Úr Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izráel fi ainak, hogy induljanak el.” (II. Móz. 14:13–15)
„Nagyon fontos, hogy higgyünk Isten szavának, és azonnal engedelmeskedjünk az ő parancsának, addig, amíg Isten angyalai várakoznak, hogy segíthessenek nekünk. A gonosz angyalok is készek viaskodni minden lépésért. Amikor Isten gondviselése azt parancsolja gyermekeinek, hogy menjenek előre, amikor Isten kész arra, hogy nagy dolgokat vigyen véghez az övéiért, akkor Sátán arra kísérti őket, hogy habozásukkal és késlekedésükkel magukra vonják az Úr nemtetszését.
Sátán igyekszik lángra gyújtani a viszály és a civódás lelkületét, felkelteni a zúgolódást, a hitetlenséget és így megfosztani Isten gyermekeit azoktól az áldásoktól, amelyekkel Isten meg akarja ajándékozni őket.
Isten szolgái a perc emberei legyenek, akik amilyen gyorsan csak lehet készen állnak az indulásra és előrehaladásra, amint az isteni gondviselés megnyitja előttük az utat. Bármiféle késlekedés a részükről időt ad Sátánnak vereségük előkészítésére.” (Pátriárkák és próféták, Vándorlás Edom körül c. fejezetből)
