„Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzem azt… És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” (Jn. 17:4, 11)
„Isten szabta meg a munkád. De más eszközei is vannak rajtad kívül és nekik is adott feladatot. Az a célja, hogy az igazság megszentelő ereje által mindnyájan Krisztus testének tagjaivá legyünk… Isten népe ne legyen fejetlen, ne hiányozzon soraikból a rend és az összhang, a következetesség és szépség…
Az igazság oszthatatlan egység. Ha meg akarunk felelni Krisztus imájának, naponta művelnünk kell az Isten megkívánta egységet. Meghasonlás bontakozik ki azok között, akiknek át kell adniuk a világ számára a könyörület utolsó üzenetét. Ennek nem szabad megtörténnie, mert ijesztően gátolná Isten művének fejlődését. Isten szolgái legyenek egyek, amint Krisztus is egy az Atyával… Akik szeretik Istent és megtartják az ő parancsolatait, azok között ne legyen széthúzás, hanem álljanak szorosan egymás mellett.
Munkánk, ez a nagyszerű munka, melyet Isten nekünk adott, összeköti a szívünket. Ne merészeld levetni a fegyverzetedet. Tartsd magadon mindvégig. Ha az Úr majd elbocsát, akkor eljön az ideje, hogy a lábához fektesd a fegyverzetedet. Beléptél az ő seregébe, hogy szolgálj mindaddig, míg a csata véget nem ér… Az Úr azt akarja, hogy tiéd legyen a győzelem koronája.” (Bizonyságtételek VIII. kötet, 174, 176. l.)