Isten ismeri a szívünket

    „Ezékiás arccal a falnak fordulva, könyörgött az Úrnak: Ó, Uram, emlékezzél meg arról, hogy én előtted jártam igazságban és teljes szívvel, hogy ami jó teelőtted, azt műveltem! Sírt Ezékiás keservesen. És lőn az Úr beszéde Ésaiáshoz, mondván: Menj el, és mondd meg Ezékiásnak: …Hallottam imádságodat, láttam könnyeidet…” (Ésa. 38:2–5)

    
 
„Isten egészen más normákhoz méri a jellemet, mint az ember. Látja a legyőzött kísértéseket, amelyekről a világ nem tud, sőt még a legközelebbi barátok sem.

    Látja a családi életünkben vagy a lelkünk mélyén támadt kísértéseket is. Látja, amikor megaláz bennünket saját gyengeségünk tudata. Látja a gondolatban elkövetett vétkeink miatti őszinte bűnbánatot. Látja, amikor valaki teljes szívével neki szolgál. Tud az énünkkel vívott keserves küzdelmekről, és tud a győzelmeinkről. Isten mindenről tud, és tudnak az angyalok is. »Egy emlékkönyv iraték őelőtte azoknak, akik félik az Urat, és becsülik az Ő nevét. « (Mal. 3:16) Bármilyen rövid ideje szolgálunk is, bármilyen egyszerű feladatot látunk is el, ha gyermeki hittel követjük Krisztust, áldott jutalmat nyerünk az ő kegyelméből.” (Krisztus példázatai, Jutalom c. fejezetből)

    Isten ismeri a szívünket - 2020. „Ezékiás arccal a falnak fordulva, könyörgött az Úrnak: Ó, Uram, emlékezzél meg arról, hogy én előtted jártam igazságban és teljes szívvel, hogy ami jó teelőtted, azt műveltem! Sírt Ezékiás keservesen. És lőn az Úr beszéde Ésaiáshoz, mondván: Menj el, és mondd meg Ezékiásnak: …Hallottam imádságodat, láttam könnyeidet…” (Ésa. 38:2–5)
    Ellen White
    Az Istennel való közösség elősegíti a jó gondolatokat, a nemes törekvéseket, az igazság tiszta megértését és magasztos tervek készítését. Azokat akik ilyen formán lelküket Istenhez kötik, Ő elismeri fiainak és lányainak. Ök, folytonosan, feljebb és feljebb emelkednek, Istent és az örökkévaló dolgodat világosabban látják, addig, amíg Isten őket is a világosság és a bölcsesség csatornájává tudja váltóztatni a világ számára.

    Din aceeași categorie

    A fiatalok Isten eszközei

    „Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.” (Siral 3,27)„Isten fiatalokat hív, akik ifjúságuk lendületével és...

    Az énről való megfeledkezés értéke

    „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet...

    Őrizzük meg az isteni világosságot!

    „Kérlek azért titeket, atyámfiai, az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent...

    Isten reformra szólít fel

    „És ez Őelőtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a...

    Publicate astăzi

    A fiatalok Isten eszközei

    „Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.” (Siral 3,27)„Isten fiatalokat hív, akik ifjúságuk lendületével és...

    Dăinuie veșnic

    Am ajuns la cunoștința că tot ce face Dumnezeu dăinuiește în veci, și la ceeace...

    Autostrada cu patru benzi de mers

    Când alegem lucrurile facile și aparent foarte rapid de obținut, să ne întrebăm mai întâi care ar putea fi capcanele din spatele acestor avantaje. Nu întotdeauna ceva ușor de obținut sau de făcut este rău, dar, în general, dacă Satana pregătește vreo capcană, în mod sigur nu va face un drum prea îngust către ea, ci cu siguranță o autostradă cu cât mai multe benzi. El are interesul să nu facem eforturi prea mari până când ajungem la distrugere; după ce am pornit și nu ne mai putem întoarce prea ușor, el ne va încuraja să ne grăbim cât mai mult. Pe calea cea îngustă nu va fi atât de ușor, însă poate fi frumos și interesant dacă din experiența noastră face parte și Cel ce știe cel mai bine drumul, pentru că a mers înaintea noastră pe el.

    Noi suntem epistole

    Eu și soțul am adoptat textul din Matei 25:40 ca pe unul dintre principiile de conduită în viață. Conform celor afirmate de apostolul Pavel, nu suntem doar epistole de citit pentru ceilalți, ci ni se amintește că orice le facem altora, fie bine, fie rău, Îi facem, de fapt, lui Isus.

    Fidelitatea

    Deşi este adevărat că dificultăţile pot clătina din temelii orice relaţie, este posibilă persistenţa în simţăminte şi în promisiunea faţă de unirea personală cu Dumnezeu. E grea trecerea prin crize, dar în loc să slăbească relaţia, dificultăţile contribuie adesea la întărirea şi stabilizarea acesteia.