(Így szólt Jézus tanítványaihoz:) Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter felelvén, mondta: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” (Mt. 16:15–16)
„Az igazság, amelyet Péter így megvallott, minden hívő hitének az alapja. Krisztus szava szerint ez az örök élet (Jn. 17:3). Ez a felismerés azonban senkit se tegyen önteltté. Péter sem a saját bölcsessége vagy kiválósága által jutott erre a meggyőződésre. Az ember sohasem juthat el az isteni, a felsőbbrendű ismeretére önmagától… Az, hogy Péter felismerte Krisztus dicsőségét, azt igazolta, hogy Isten tanította őt. »Boldog vagy Simon, Jónának fi a, mert nem test és vér jelentette ezt meg neked « – mondta neki Jézus.
Majd így folytatta: »De én is mondom neked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.« A Péter név jelentése: kő, guruló kő.* Péter nem volt az a szikla, amelyre az egyház épül. A poklok kapui győztek Péter felett, amikor átkozódva és esküdözve tagadta meg Urát. Az egyház arra a kőszikla alapra épült, akin a poklok kapui nem vehettek diadalmat. Évszázadokkal az Üdvözítő eljövetele előtt Mózes tett tanúságot Izráel üdvösségének Kősziklájáról (V. Móz. 32:3–4).
A zsoltáros is énekelt róla, mint »az én erős Kősziklám«-ról (Zsolt. 62:8). Ésaiás így írt felőle: »Ezért így szól az Úr Isten: Ímé Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet erős alappal« (Ésa. 28:16). Péter, Isten Lelke ihletésére, Jézusra vonatkoztatta ezt a próféciát: »Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, timagatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá« (I. Pt. 2:3–5).
»Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, aki a Jézus Krisztus.« (I. Kor. 3:11) Ezen a »kősziklán« – mondta Jézus – »építem fel az én anyaszentegyházamat «. Isten és minden mennyei lény, valamint a pokol láthatatlan seregeinek jelenlétében alapozta Krisztus anyaszentegyházát az élő Kősziklára. Ez a kőszikla: ő maga, az ő teste, amely érettünk megtöretett és megsebesíttetett. A poklok kapui sem dönthetik meg azt az egyházat, amely erre az alapra épült. Mily gyengének látszott az egyház, amikor Krisztus ezeket mondta! Csupán egy maroknyi hívőből állt, akik ellen felvonult a démonok és a gonosz emberek minden ereje. Krisztus követőinek azonban nincs mitől félniük, mert az ő erősségük kősziklájára épült egyház le nem győzhető.” (Jézus élete, A kereszt árnyékában c. fejezetből)
