„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét, akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt. De ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.” (Jn. 14:16–17)
„Jézus részletesen vázolta a Szentlélek munkáját és hivatását tanítványai előtt. Igyekezett olyan örömet és reményt kelteni bennük, amely őt is lelkesítette. Örült annak a kiapadhatatlan forrásnak, amellyel népéről gondoskodhatott. A Szentlélek volt a legértékesebb valamennyi adomány között, amelyet csak Atyjától kérhetett, hogy népét felmagasztalja. A Szentlélek megújító erőként adatott. Nélküle Krisztus áldozata gyümölcstelen maradt volna. Az évszázadok folyamán csak erősödött a Gonosz hatalma az emberek felett.
Bámulatos, hogy olyannyira alárendelték magukat csábításainak, és annyira megadták magukat bilincseinek. Csak az Istenség harmadik személyének hatalmas ereje által állhatunk ellene a bűnnek és győzhetjük le. Nem korlátolt mértékben, hanem az isteni erő teljességében árad reánk. Hatályossá teszi azt, amit Jézus a megváltás által munkált. A Lélek tisztítja meg a szívet. Befogadása által az ember isteni természet részesévé válik. Krisztus úgy adta a Szentlelket, mint isteni erőt, hogy segítségével minden örökölt és szerzett rossz hajlamunkat legyőzzük, hogy jellemének pecsétjét nyomhassa egyházára.” (Jézus élete, „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek” c. fejezetből)