„Én, Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag.” (Jel 22,16)
„Az utolsó napok veszedelmei között élünk, és feladatunk az, hogy figyelmeztessük az embereket, milyen nagy veszélyben forognak. Ismertessük meg velük azokat az ünnepélyes jeleneteket, amelyeket a prófécia nyilvánvalóvátett. Ha népünk félig is ébren volna, ha csak félig is tudatában lenne a Jelenések könyvében ábrázolt események közelségének, akkor reformáció kezdődne gyülekezeteinkben, és sokkal többen hinnének az üzenetnek.
Nincs elvesztegetni való időnk. Mutassátok be az új elveket, és hirdessétek a jól érthető, világos üzenetet! Olyan lesz a hatása, mint a kétélű fegyveré. De ne bocsátkozzunk vitákba. Jönnek napok, amikor csendben várakozva meglátjuk Isten szabadítását. Beszéljen Dániel, beszéljen Jelenések könyve, és mondják el, mi az igazság. Ám legyen szó az igazság bármely területéről, magasztaljuk fel Jézust, minden reménységünk alapját, »Dávid ama gyökerét és ágát, ama fényes és hajnali csillagot«!
Amikor az igazságot kutatjuk, sokkal mélyebbre kellene ásnunk. Akik hiszik a korunknak szóló igazságot, olyan körülmények közé kerülnek, amikor számot kell adniuk a bennük élő reménységről. Isten népének királyok, fejedelmek, uralkodók és a föld nagyjai elé kell állnia, akiknek meg kell látniuk, hogy ez a nép ismeri az igazságot. Legyetek tehát megtért, meggyőződésre jutott emberek! Szentlelke által Isten egyetlen pillanat alatt többre taníthat, mint amit e földi világ bölcseitől tanulhatunk.
Az egész világegyetem figyeli a Földünkön folyó küzdelmet. Isten végtelen árat fizetett azért, hogy minden embernek alkalma legyen megismernie azt, ami bölccsé teheti az üdvösségre. Angyalok figyelik várakozóan, hogy kik ragadják meg a jó lehetőségeket. Ha Isten népe elé üzenet tárul, ne ellenkezzen!
Vegyük elő Bibliánkat, egyeztessük az üzenetet a törvénnyel és a bizonyságtételekkel, s ami nem állja ki a próbát, az nem igaz. Isten azt akarja, hogy növekedjünk az értelemben. Arra vágyik, hogy ránk árassza kegyelmét. Mindennap újabb és jobb lelki táplálékot nyerhetünk, mert Isten megnyitja előttünk a menny egész kincstárát.” (Bizonyságtételek a prédikátoroknak, 109. o.)
