„Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, mikor hazamegy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti őket, és előjövén, szolgál nékik.” (Luk 12,37)
Isten minden korban figyelmeztette az embereket az eljövendő ítéletre. Azok, akik hittek Krisztus üzenetében, és engedelmeskedtek parancsolatainak, minden időben megmenekültek az ítéletektől, melyek az engedetlenekre sújtottak le. Noé ezt az isteni üzenetet kapta: »Menj be te és egész házadnépe a bárkába, mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben. « (1Móz 7,1) Noé engedelmeskedett, és megmenekült. Lóthoz ez az isteni üzenet érkezett: »Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost.« (1Móz 19,14) Lót engedett a mennyei hírnökök vezetésének, és megmenekült. Jézus tanítványai is megkapták a figyelmeztetést Jeruzsálem lerombolásáról. Akik figyelték az eljövendő pusztulás jeleit és elmenekültek a városból, elkerülték a borzalmas pusztítást. Isten most minket is fi gyelmeztet Krisztus második eljövetelére, és a világra váró megsemmisülésre. Akik fi gyelembe veszik Isten intését, megmenekülnek.
Mivel nem tudjuk Krisztus visszajövetelének pontos idejét, Isten azt parancsolja nekünk, hogy vigyázzunk. »Boldogok azok a szolgák, akiket az Úr, mikor hazamegy, vigyázva talál.« (Luk 12,37) Azok, akik éberen várnak az Úr érkezésére, nem hiú reménységgel várakoznak. A Jézus eljövetelére való készülés indítson arra bennünket, hogy féljük az Urat, és rettegjünk a bűnre kiszabott ítélettől.
Fel kell ébrednünk abból a nagy bűnből, hogy visszautasítjuk a nekünk felajánlott irgalmat. Azok, akik vigyázva várnak az Úrra, megtisztítják lelküket az igazság iránti engedelmességük által. Az éber vigyázást komoly munkálkodással kapcsolják össze. Mivel tudják, hogy az Úr az ajtó előtt áll, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy együtt munkálkodjanak a mennyei lényekkel a lelkek üdvösségéért. Ők a hűséges és bölcs sáfárok, akik időben adják meg az Uruk házanépének járó eledelt (Luk 12,42). Azt az igazságot hirdetik, amely a mostani időben a legszükségesebb. Ahogyan Énok, Noé, Ábrahám és Mózes hirdették a koruknak szóló igazságot, úgy kell Krisztus szolgáinak ma is átadni a most élőknek szóló különleges figyelmeztetést.” (Jézus élete, 550. o.)
