„Istennél van szabadulásom és dicsőségem; az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van.” (Zsolt 62,8)
„Ha fejlődni akarunk a hívő életben, sokat kell imádkoznunk. Mennyit imádkoztunk, amikor először hirdettük az igazságot! Hányszor hangzott a könyörgés a szobákban, a kertekben! Gyakorta órákat töltöttünk imában, ketten-hárman hivatkozva az ígéretekre. Gyakran hallatszott zokogás, majd hálaadás és dicsőítő ének. Ma még közelebb van Isten napja, mint amikor hinni kezdtünk, ezért komolyabbnak, lelkesebbnek kellene lennünk, mint azokban a korai időkben. A veszélyek is fenyegetőbbek, mint akkor.” (Bizonyságtételek V., 119. o.) „A magányos imádság óráiban kapott Jézus bölcsességet és erőt földi életében. A fiatalok kövessék az Ő példáját, hogy a hajnal és szürkület csendes alkalmait megtalálják, s együtt lehessenek mennyei Atyjukkal. A nap folyamán is emeljék fel szívüket Istenhez. Minden lépésüknél szükségük van az Úr segítségére: »Mivel én vagyok Urad, Istened, aki jobbkezedet fogom, és aki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek!« (Ésa 41,13) Gyermekeink megtanulhatnák már korai éveikben, hogy micsoda erőben és örömben lehet részük.” (Nevelés, 259. o.)
„Vágyakozz mélységes sóvárgással az élő Isten után! Krisztus élete tanúsítja, hogy mit tehet az ember, ha isteni természet részese lesz. Mindaz, amit Krisztus kapott az Atyától, a miénk is lehet. Tehát kérj, és kapsz. Jákób állhatatos hitével, Illés rendíthetetlen kitartásával igényeld mindazt, amit Isten megígért.
Isten csodálatos szépsége töltse be gondolatvilágodat! Rejtett láncszemek kössenek össze Jézussal! Aki szólt, hogy a sötétségből világosság ragyogjon, kész bevilágítani szívedbe »az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett« (2Kor 4,6). A Szentlélek rávilágít Isten dolgaira, és eleven erővel beplántálja őket az engedelmes szívbe. Krisztus elvezet a Végtelenség küszöbéig. Megláthatod a fátyolon túli dicsőséget, és megjelentheted az embereknek annak tökéletes voltát, aki örökké él, hogy esedezzék értünk.” (Krisztus példázatai, 99. o.)
