„Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.” (Gal 6,14)
„Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.” (Gal 6,14) „Isten üzenetet bízott rám népe számára. Ébredjetek fel! Bővítsétek ki sátraitokat, terjesszétek messzebb határaitokat! Testvéreim, Krisztus áron vásárolt meg titeket. Amitek van, és amik vagytok, mindent Isten dicsőségére és embertársaitok javára kell felhasználnotok. Krisztus meghalt a kereszten, hogy megmentse a világot a pusztulástól. Ebben a munkában kéri a közreműködéseteket. Legyetek segítő kezei! Fáradhatatlan munkával igyekezzetek megmenteni az elveszőket. Aki Isten szolgálatára adja magát, azt Krisztus kegyelmének alakító ereje formálja. A Szentlélek itatja át, ezért kész megtagadni magát, felvenni keresztjét – bármely áldozatra kész a Mesterért. Nem képes többé közönyösen elmenni a körülötte pusztuló lelkek mellett. Többé nem önmagát akarja szolgálni, mert Isten újjáteremtette Krisztusban, és az önzésnek nincs helye az életében. Tudja, hogy lényének minden része Krisztusé, aki megváltotta a bűn szolgaságából. Isten egyszülött Fiának drága vére vásárolta meg jövőjének minden percét.
Eléggé értékeled-e a Golgotán hozott áldozatot, hogy készen állj minden más érdeket alárendelni a lélekmentés munkájának? Az Üdvözítő igaz követőjének életét a bűnösök megmentésének ugyanaz az ellenállhatatlan kívánsága jellemzi, amely az Úr életében megnyilvánult. A keresztény nem kíván csak saját magáért élni. Öröme telik a Mester szolgálatára szentelni mindenét, önmagát is. Kimondhatatlan vágy indítja lelkeket nyerni Krisztus számára. Hogyan dicsőíthetném a legjobban azt, akié vagyok a teremtés és a megváltás jogán? Ezt a kérdést tegyük fel magunknak. Aki valóban megtért, az aggódó segíteni akarással igyekszik megmenteni a Sátán hatalmában raboskodókat…Kevés időnk van csak hátra, hogy felkészüljünk az örökkévalóságra… Az embereknek feltétlenül szükségük van az igazságra, és odaadó, hűséges igyekezettel kell elmondanunk nekik. Keressétek meg az ínségben lévő lelkeket, imádkozzatok és fáradozzatok értük! Rajtunk nyugszik a súlyos felelősség, hogy figyelmeztessük a világot a közelgő veszedelemre. Mindenfelől, közelről és távolról hangzik a segítséget kérő kiáltás. Isten felszólítja gyülekezetét, hogy ébredjen fel, és erősödjön meg. Elnyerhetik a halhatatlanság koronáját, övék lehet a mennyek országa.
Fel kell világosítanunk a tudatlanságában elpusztuló világot.” (Bizonyságtételek VII., 3–8. o.)
