„Semmitől sem vonogattam magamat, ami hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként.” (Csel20,20)
„A gyülekezet tagjainak többet kell házról házra járva Biblia-órákat tartani, iratainkat terjeszteni… Ha minden víz mellé vetünk, látni fogjuk, hogy aki bőven vet, bőven is arat. Akik azt állítják, hogy Krisztus gyermekei, kövessék Krisztus példáját. Segítsétek embertársaitokat, enyhítsétek testi szükségleteiket! Hálájuk ledönti a korlátokat – szívükhöz férkőzhetünk… A nők is részt vehetnek a munkában, hogy az igazság magvát oda rejtsék, ahol kifejlődhet, és nyilvánvalóvá válhat… Olyan munkát tudnak végezni családjaikban, amelyre a férfiak nem képesek. Elérik a lélek belső kamráit. Nagy szükség van a tevékenységükre. A tapintatos és alázatos nők jó munkát végezhetnek, családoknak mutathatják be és magyarázhatják az isteni igazságot. Isten igéje így megvilágítva elvégzi átalakító munkáját, és egész családok megtérnek.
Szólj Jézusról és az Ő igazságáról a családi körben, a szomszédod tűzhelye mellett, és a betegágyaknál! Értékes magot hinthetsz el így, amely sok nap múlva kikel és gyümölcsöt terem. Lelkeket kell mentenünk számos reménytelennek látszó helyen. Ragadja meg lelkünket a misszionáriusi igyekezet, és serkentsen olyan emberek elérésére, akiket eddig kihagytunk terveinkből; menjünk olyan helyekre, ahol nem állt szándékunkban dolgozni. Az Úrnak megvan a maga terve az örömhír magvetésére. Ha az Ő akarata szerint vetünk, annyira megsokszorozzuk a magot, hogy igéje ezreket ér el, akik sohasem hallottak Jézus igazságáról. Angyalok ezrei és tízezrei várják, hogy együttműködjenek a gyülekezet tagjaival az Isten által bőkezűen adott világosság továbbadásában, hogy népet készítsünk elő Krisztus jövetelére.” (Bizonyságtételek IX., 127–130. o., magyar kiadás: 85–87. o.) „Nővéreim, fiatalok, középkorúak és idősek, kivehetitek részeteket a ma végzendő, befejező munkából – és akik megteszik, amire lehetőségük van, a legmagasabb rendű tapasztalatban részesülnek. Az énről megfeledkezve, növekednek a kegyelemben.” (Evangelizálás, 468. o.)