„Mondta pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.” (Csel 1,7)
„Az időt és az időszakokat Isten a saját hatalmában tartja. Miért nem bízta ránk? Mert ha ránk bízta volna, nem használnánk fel helyesen. Ez az ismeret olyan állapotokat teremtene népünk között, amelyek feltartóztatnák Isten művét, hogy népet készítsen el, amely ama eljövendő nagy napon megállhat Őelőtte. Ne foglalkozzunk ezzel, ne okoskodjunk az időt és időszakokat illetően, amelyeket Isten nem jelentett ki. Jézus figyelmeztette tanítványait, hogy őrködjenek, de nem határozta meg az időt. Követői olyan helyzetben vannak, mint akik parancsnokuk rendelkezéseire figyelnek: őrködniük, várakozniuk, imádkozniuk és munkálkodniuk kell, mialatt az Úr eljövetelének napja közeledik; de senki sem jelentheti ki pontosan, hogy mikor történik meg, mert »arról a napról és óráról senki sem tud«. Nem határozhatod meg, nem mondhatod, hogy egy, két vagy öt év múlva jön el, sem ki nem tolhatod eljövetelét, mondván, hogy csak tíz vagy húsz év múlva történhet meg. Nem tudhatjuk sem a Szentlélek kiárasztásának, sem Krisztus eljövetelének pontos idejét.” (Evangelizálás, 221. o., magyar kiadás: 109. o.) „Isten megmutatta nekem, hogy néhányan nagyot tévednek, amikor azt hiszik, hogy kötelesek elmenni Jeruzsálembe, és azt gondolják, van valami tennivalójuk ott, mielőtt az Úr eljön. Sátán arra számított, hogy egy ilyen gondolat eltereli az emberek érdeklődését az Úr jelenlegi munkájáról a harmadik angyal üzenetének idején. Akik úgy gondolják, hogy Jeruzsálembe kell menniük, erre összpontosítanak, és javaikat elvonják a korunknak szóló igazság ügyétől, hogy saját elképzelésük szerint önmagukra és másokra fordítsák ott. Láttam, hogy egy ilyen küldetés nem vezet igazán jó eredményre, és hosszú időbe telik, míg néhány izraelita elhiszi Krisztus első adventjét – s mennyivel több idő kell, hogy elhiggyék a második adventet.” (Early Writings [Korai írások], 75. o.)