„Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám. A csalárd szív távol van tőlem, gonoszt nem ismerek.” (Zsolt 101,3–4)
„Okod van arra, hogy komolyan aggódj gyermekeidért, akiknek minden lépésüknél kísértésekkel kell szembenézniük. Lehetetlen elkerülniük a kapcsolatot a gonosz társaságokkal… Olyasmit látnak, hallanak, és olyan befolyásnak vannak kitéve, amely erkölcsromboló, és – hacsak nem őrzik jól – észrevétlenül, de biztosan megrontja szívüket és eltorzítja jellemüket. Néhány apa és anya annyira közömbös és gondatlan, hogy úgy véli, mindegy, milyen iskolába járnak gyermekei: egyházi iskolánkba, vagy világi intézményekbe. Ezt mondják: »A világban élünk, és nem léphetünk ki belőle.« Szülők, ne feledjétek, ha akarjuk, jó kivezető utat találhatunk a világból. Elkerülhetjük, hogy gonoszságot lássunk, amely sokasodik az utolsó napokban. A gyermekek és fiatalok képzeletében valóságként élnek az elképzelt jelenetek. A könyvek, regények leírják a sokféle tettet és módot, amelyek lerontják a törvény és az önmegtartóztatás korlátait. Mindez még a szenzációhajhász írók könyveiben megjelenő bűntetteknél is súlyosabb vétkek elkövetésére sarkallja a fiatalokat. Ilyen hatások rontják a társadalom erkölcsét, és elhintik a törvénytelenség magvait. Senki ne csodálkozzon azon, ha ilyen magvetésből bűntettet aratnak. Legyél határozott, és jelentsd ki: »Nem töltöm a drága pillanataimat olyasminek az olvasásával, ami nem hasznos számomra, hanem alkalmatlanná tesz a másokért végzett szolgálatra. Időmet és gondolataimat arra szentelem, hogy alkalmassá váljak Isten szolgálatára. Becsukom szememet a haszontalan és bűnös dolgok előtt. Fülem az Úré, ezért nem hallgatom meg az ellenség ravasz érveléseit. Hangomat nem állítom olyan akarat szolgálatába, amely nem áll Isten Lelkének befolyása alatt. Testem a Szentlélek temploma, ezért minden erőmet hasznos tevékenységre szentelem.” (Boldog otthon, 343–345. o.)
