„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.”(Luk 10,27)
„Milyen tanítással találkoznak a fiatalok a világban? Hogyan tudnak ellenállni a bűn csábításainak, a pénzszerzés szenvedélyének, a felelőtlen szórakozások és a paráznaság veszélyeinek, a pompának és a pazarlásnak, a hízelgésnek, csalásnak, rablásnak? A spiritizmus azt állítja, hogy az emberek el nem bukott félistenek, és minden lélek maga ítélkezik majd önmaga felett. Állítása szerint az igaz ismeret az embert a törvény fölé emeli, minden elkövetett bűn ártalmatlan – ami történik, annak úgy kell történnie, és Isten senkit nem kárhoztat. A leggonoszabb emberekről is úgy emlékeznek meg, mint akik a mennyben vannak, és igen magas pozíciókat töltenek be ott. Továbbá a spiritizmus mindenkinek azt magyarázza: »Nem baj, hogy itt mit csinálsz, tégy mindent úgy, ahogy neked tetszik, a mennyország úgyis az otthonod lesz.« Ezáltal tömegek gondolják azt, hogy a legfőbb törvény a vágy, korlátlan szabadságot kell biztosítani, és az ember csak önmagának tartozik felelősséggel. Ha az efféle ártalmas tanítást fiataljaink abban az életkorban kapják, amikor hajlamaik a legerőteljesebbek, s amikor az önmegtartóztatásra és tisztességre nagyon nagy szükség van, hová lesznek az erényekben rejlő védelmi erők? Mi tudja a világot visszatartani attól, hogy ne váljon második Sodomává? Ugyanakkor az anarchia is felüti fejét, hogy ne csak az isteni, de az emberi törvényeket is lerontsa. A hatalom és a vagyon koncentrációja, az egyes emberek összeköttetések útján elért hatalma, hogy jogaikat és érdekeiket mások, főleg a szegényebb néprétegek kizsákmányolásából biztosítsák, a nyugtalanság, lázadás, vérontás elterjedése mind arra vezetnek, hogy a világot olyan küzdelemre készítsék elő, amely annak idején Franciaországot is alapjaiban rendítette meg. Ilyen befolyásokkal kell most szembenézniük fiataljainknak, hogy mindezek közepette megállhassanak. Most kell megalapozniuk jellemüket. A jellem kialakításának igazi alapja és tökéletes előképe minden időben és minden országban mindig ugyanaz marad: az isteni törvény. »Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből… és felebarátodat, mint magadat.« A Megváltónk jellemében és életében megnyilvánuló isteni alapelv az egyetlen biztos alap és biztos nevelő.”(Education [Nevelés], 227–229. o.)
