„Ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató, és megtisztítja Lévi fiait, fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.” (Mal 3,3)
„Olyan időben élünk, amikor az őscsaló csodatévő hatalma sokkal határozottabban nyilatkozik meg. Csalásainak csábító vonzereje egyre növekszik, hogy ha lehet, összezavarja és megcsalja még a választottakat is. A sötétség fejedelme gonosz angyalaival munkálkodik a keresztény világban, és azokat, akik Krisztus nevét vallják, arra készteti, hogy álljanak a sötétség zászlaja alá. Háborút szervez azok ellen, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.
A hitehagyó egyház egyesül majd a földi és pokoli hatalmakkal, hogy a fenevad bélyegét helyezzék az emberek homlokára vagy kezére, és győzedelmeskedjenek Isten gyermekei felett. Ezek a hatalmak azt akarják, hogy Isten követői imádják a fenevadat és képmását. Arra kényszerítik őket, hogy feladják Isten törvénye iránti hűségüket, és a pápaságnak hódoljanak. Akkor eljönnek azok az idők, amelyek megpróbálják az emberek lelkét, mert a hitehagyás szövetsége megköveteli, hogy Isten hűséges alattvalói tagadják meg Jahve törvényét, Igéjének igazságát. Akkor az arany elválik a salaktól, és nyilvánvalóvá lesz, hogy kik a hívők, kik a hűek és igazak – s kik a hűtlenek, a salak és az üres csillogás. Micsoda polyvafelhőket szór szerte akkor a szél!
Ahol most csak gazdag búzamezőt látunk, polyva lesz, amit Isten szétrepít. Akinek hite nem Krisztusban összpontosul, nem fog megállni ama nap megpróbáltatásaiban. Akik Krisztus igazságába öltöztek, szilárdan kiállnak az igazság mellett, akik pedig saját igazságukban bíztak, a sötétség fejedelmének sötét zászlaja alatt sorakoznak fel. Akkor láthatóvá válik, hogy Krisztus vagy Beliál mellett döntöttek. Lesznek olyanok, akik nem bíztak önmagukban, és féltek a megbélyegzéstől, a szégyentől, de végül nyíltan kiállnak Krisztus és törvénye mellett – miközben mások, akik virágzó fáknak látszottak, de nem teremtek gyümölcsöt, a sokasággal tartanak: gonoszságot művelnek, felvéve a hitehagyás bélyegét homlokukra vagy kezükre.” (Review and Herald, 1892. november 8.)
