„Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől.” (Zsid 10,22)
„»Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfi a jöve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt.« (Dán 7,13) Krisztus itt leírt érkezése nem a Földre jövetelét mutatja be a második adventkor. Az Atya elé megy a mennyben, hogy átvegye uralmát és dicsőségét, és az országot, amely Néki adatik majd, amikor mint közbenjáró befejezi művét. Erről a jövetelről van szó, és nem Jézus második adventjéről a Földre. A próféciában megjövendölték, hogy ez a 2300 nap lejártakor történik meg, 1844-ben: szent angyalok kíséretében Főpapunk a szentek szentjébe lép, hogy elvégezze a vizsgálati ítélet munkáját, és elfedezést végezzen mindazokért, akikről nyilvánvalóvá lett, hogy elnyerhetik annak áldásait.” (Faith I Live By [Hit, amely által élek], 209. o.)
„Bárcsak az Úr megláttatná velünk, milyen nagy szükségünk van arra, hogy igyunk az élet vizének élő forrásából. Annak tiszta folyamai majd felüdítenek és meggyógyítanak minket, és felüdítenek mindenkit, aki csak kapcsolatban áll velünk. Ó, ha a szíveket csak Isten Lelke ejtené foglyul! Ha csak Isten dicsőségét szemlélné, a mennyei világosság milyen bőven áradna a lélekre! Aki úgy szólt, ahogy ember soha, tanító volt az emberi világban. Feltámadása után Ő volt a magányos, csalódott tanítványok beszélgetőtársa az Emmaus felé vezető úton, és Ő volt azok tanítója is, akik összegyülekeztek a felházban. Megnyitotta előttük az Írásokat, amelyek Róla szólnak, és a tanítványok szíve betöltekezett új, megszentelt reménnyel és örömmel.
A szentek szentjéből árad ki a tanítás. Isten angyalai érintkeznek, beszélnek az emberekkel. Krisztus végzi szolgálatát a szentélyben, de mi nem követjük Őt oda úgy, ahogyan kellene. Krisztus és angyalai munkálkodnak az emberek gyermekeinek szívén. A mennyei egyház egyesül a földi egyházzal a jóért vívott küzdelemben. Lelkünknek meg kell tisztulnia itt, e mostani életünkben, összhangban Krisztus mennyben végzett, szentélyt megtisztító munkájával.” (37. levél, 1887)
„Isten népének most a mennyei szentélyre kell fi gyelnie, ahol nagy Főpapunk közbenjár népéért.” (Faith I Live By [Hit, amely által élek], 209. o.)
