„Királyok előtt szólok a Te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.” (Zsolt 119,46)
„A nagy befejező munkában óriási zavarodottsággal, értetlenséggel találkozunk majd, s nem is tudjuk, hogyan végezzük feladatunkat, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a menny három nagy hatalma munkálkodik, isteni kéz nyugszik a kormánykeréken, és Isten véghezviszi elgondolásait.” (Evangelizálás, 65. o.)
„Eljön az idő, amikor tömegek elé hurcolnak minket az Ő nevéért, és mindenkinek számot kell adnia hitéről.” (Review and Herald, 1888. december 18.) „A népünk által elfogadott igazság minden tantétele a legműveltebb elmék bírálatát is kiállja; e világ legnagyobbjai is kapcsolatba kerülnek az igazsággal, tehát minden tételünket szigorú vizsgálat tárgyává kell tennünk az Írások alapján. Most még észrevétlenek vagyunk, de ez nem marad mindig így. Elkezdődtek a folyamatok, amelyek a harcvonalba állítanak majd bennünket, és ha a történetírók vagy a világ nagy emberei megsemmisíthetnék az általunk képviselt igazságot, megtennék.” (Evangelizálás, 69. o.)
„Az Úr Jézus nyelvet és bölcsességet ad tanítványainak, s ellenségeik ezt sem letagadni nem tudják, sem ellenállni nem tudnak neki. Tanulatlanok ajkáról olyan meggyőző erővel és bölcsességgel hangzanak el az igazság igéi, hogy sokakat véleményük megváltoztatására késztetnek, s ezrek térnek meg.
Miért lehet ilyen hatalma a tanulatlan embernek, amilyennel a művelt nem rendelkezik? Krisztusba vetett hite által az iskolázatlan ember a tiszta, világos igazság légkörébe kerül, miközben a tanult elfordul az igazságtól. A szegény ember Krisztus tanúja. Nem tud történelmi ismereteire vagy bármilyen tudományra hivatkozni, hanem Isten szavából gyűjt erőteljes bizonyítékot. Az igazság, amelyet a Lélek ihletésére szólaltat meg, olyan tiszta és figyelemre méltó, s olyan vitathatatlan erővel párosul, hogy bizonyságtételét nem lehet semmibe venni.” (53. kézirat, 1905)