„Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ő szavát, és kijőnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.” (Ján 5,28–29)
„Az Életadó előszólítja majd megvásárolt tulajdonát az első feltámadáskor. Addig a diadalmas óráig, amikor az utolsó trombita felharsan, és az óriási sereg kijön örök győzelemre, minden alvó szent biztonságban van, védelem alatt, mint drága ékkő, akiket Isten név szerint ismer. Az Üdvözítő hatalma által, aki bennük lakozott, míg éltek, és mert isteni természet részesei voltak, előhozatnak a halálból.
»Eljön az óra – mondta Krisztus –, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ő szavát, és kijönnek.« Ez a hang visszhangzik mindenütt, és minden szent, aki Jézusban alszik, felkel és elhagyja börtönét.
Akkor a jellem erénye, amelyet Krisztus igaz élete által nyertünk, a Magasságoshoz kapcsol minket.
Az alvó szentek diadala dicső lesz a feltámadás reggelén… Az Életadó halhatatlansággal koronázza meg mindazokat, akik kijöttek a sírból.
Ott áll a feltámadott sereg. Az utolsó gondolat a halálé és fájdalmáé volt, ám most hirdetik: »Halál, hol a te fullánkod? Sírgödör, hol a te diadalmad?« Övék a halhatatlanság, és fölemelkednek, hogy találkozzanak Urukkal…
Angyalok állnak mindkét oldalon… Felhangzik az angyali kórus, és a győzelem énekét éneklik. A megváltottak serege csatlakozik hozzájuk… Ó, micsoda zene! Tökéletes a harmónia. Minden hang ezt hirdeti: »Méltó a megöletett Bárány!… Lelke szenvedése folytán látni fog.«” (Sons and Daughters of God [Isten fi ai és leányai], 359. o.)