„Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket, mert elközelget a ti váltságtok.” (Luk 21,28)
„Krisztus eljövetele közelebb van most, mint amikor hívőkké lettünk. A nagy küzdelem a végéhez közeledik. A csapások már megkezdődtek. Az Úr ünnepélyesen fi gyelmeztet: »Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.« (Mát 24,44)
A világtörténelem záró jeleneteinek idején élünk. A jövendölések gyors egymásutánban teljesednek be. A próbaidő órái sebesen peregnek. Nincs vesztegetni való időnk, egyetlen perc sem! Ne aludjunk az őrhelyünkön. Senki ne mondja szívében vagy tetteivel: »Halogatja Urunk az eljövetelét.« A figyelmeztetés komoly szavaival hirdessük Krisztus közeli eljövetelét. Késztessük az embereket mindenfelé arra, hogy tartsanak bűnbánatot és meneküljenek a közelgő harag elől. Rázzuk fel őket, hogy lássanak azonnal az előkészülethez, mert nem tudjuk, mi következik. Lelkészek és hívők menjenek el mindenhová, és mondják meg a közönyöseknek és nemtörődömöknek, hogy addig keressék az Urat, amíg megtalálható. A munkások mindenhol aratnivalóval találkoznak, ahol csak hirdetik a Biblia elfelejtett igazságait. Meglelik majd azokat, akik szívesen elfogadják az igazságot, és a lelkek megnyerésének szentelik életüket.
Az Úr hamarosan eljön – álljunk készen, hogy nyugodtan várhassuk. Határozzuk el, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a világosság terjesztéséért a környezetünkben. Ne csüggedjünk, hanem legyünk derűsek, és mindig Jézusra nézzünk, mert hamarosan eljön, s készen kell várnunk megjelenését. Milyen dicső lesz megpillantani Őt, s megváltottaiként fogadni üdvözlését! Régóta várunk, de reménységünk ne halványuljon el. Ha mindig Krisztus szépségét szemléljük, akkor örökre áldottak leszünk. Hangosan kell hirdetnem: Hazafelé tartunk! Közeledünk az időhöz, amikor Krisztus eljön hatalommal és nagy dicsőséggel, hogy örök otthonukba vigye megváltottait.
Régóta várjuk Üdvözítőnk eljövetelét. De az ígéret egy hajszálnyival sem bizonytalanabb. Nemsokára megígért otthonunkban leszünk. Ott Jézus az Isten trónjától áradó víz mellé vezet majd, és mindent elmagyaráz, ami földi életünkben történt, a próbákat, amelyeken átvezetett, hogy tökéletesítse jellemünket. Ott majd meglátjuk az Édent, teljes dicsőségében és szépségében. Az Üdvözítő lába elé tesszük majd koronáinkat, melyeket fejünkre helyezett, és aranyhárfáinkon játszva betöltjük a mennyet Isten dicséretével.” (Bizonyságtételek VIII., 252–254. o.)
