„Mivelhogy azért mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek néktek szent életben és kegyességben, akik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, amelyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik.” (2Pét 3,11–13)
„Az istentelenek sohasem szentségtelenítik meg az új Földet. Tűz száll alá Istentől, amely nem hagy belőlük sem gyökeret, sem ágat. Sátán a gyökér, követői pedig az ágak. Ugyanaz a tűz, amely a bűnösöket megsemmisíti, a Földet is megtisztítja. A megroppant, letarolt hegyek megolvadnak az izzó hőségtől, a légkör és az egész föld megemésztődik. Megnyílik előttünk dicső és szépséges örökségünk, örököljük az egész újjá tett Földet.” (Early Writings [Korai írások], 52., 54. o.)
„»Láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt.« (Jel 21,1) A tűz, amely a gonoszokat megemészti, megtisztítja a Földet. Elsöpri az átok minden nyomát. Nincs örökké égő pokol, amely a megváltottakat a bűn félelmetes következményeire emlékeztetné.” (A nagy küzdelem, 674. o., Korszakok nyomában, 598. o.)
„A múltban sok Istent szerető és szolgáló embert láncoltak gályapadhoz, hogy kegyetlen, kőszívű emberek céljait szolgálják. Az Úr szánakozón tekintett szenvedésükre. Hála Istennek, az új Földön nem lesznek elsodró áradatok, elnyelő tenger, zavargó, nyugtalan hullámok.” (HNA Biblia-kommentár VII., 988. o., „A Te igéd igazság”, 254. o.)
„Mindaz, ami földi otthonunkban szép, emlékeztessen bennünket a kristályfolyóra, a zöld mezőkre, a hajladozó fákra és az élő forrásokra, a ragyogó városra és a fehér ruhájú énekesekre, mennyei otthonunkra – ama szép világra, amilyet művész ábrázolni, lefesteni nem képes, halandó nyelv leírni nem tud. »Amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív meg sem gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek.« (1Kor 2,9)” (Review and Herald, 1882. július 11.)
