„Álljatok hát elő, körülövezvén derekatokat igazlelkűséggel…” (Ef 6:14)
A gonoszság ellen egyedül az igazság oltalma nyújthat menedéket. Egy olyan ember sem állhat ki szilárdan a jogosság mellett, akinek az igazság nem lakozik a szívében. Kizárólag egy hatalom tehet bennünket rendíthetetlenné, Isten hatalma, amelyben Krisztus kegyelme által részesülünk.
Sokan vannak a gyülekezetben, akik magától értetődőnek veszik, amit hisznek, de nem jönnek rá gyengeségükre mindaddig, amíg a vita kereszttüzébe nem kerülnek. Amikor elkülönítik őket a hasonló hitűektől, és kénytelenek lesznek egyedül számot adni elveikről, akkor lepődnek meg majd, hogy milyen homályosak az ismereteik az általuk elfogadott igazságról…
Az Úr mindenkit felszólít, aki hisz Igéjében, hogy serkenj en fel álmából. Értékes és a napjaink idejére szóló igazságot kaptunk. Olyan bibliai igazság ez, amely elénk tárja a küszöbönálló veszedelmet. Vezessen minket ez a világosság a Szentírás szorgalmas tanulmányozására és álláspontunk tüzetes megvizsgálására… A hívők ne elégedjenek meg az igazsággal kapcsolatos feltételezésekkel és rosszul körvonalazott elméletekkel. Alapozzák hitüket szilárdan Isten szavára, hogy amikor megérkezik a próba ideje, és tanácsok elé hurcolják őket, akkor szelídséggel és Istenszeretettel telten tudjanak számot adni a bennük élő reménységről…
A népszerű teológia tanításai ezreket és ezreket tettek kérkedővé és hitetlenné. Tévedéseket hirdetnek következetlenül, amelyeket sokan mint a Biblia tanításait vetnek el, holott azok csupán hamis értelmezései a Bibliának… A Biblia-kritika helyett igyekezzünk inkább elméleti és gyakorlati példaadással bemutatni a világ előtt annak szent és életadó igazságát. Hirdessük annak „dicsőségét, aki a sötétségből csodálatos világosságra hívott el minket” (1Pt 2:9).
Az igazság szilárdan és megalapozottan áll az örök sziklán, oly alapokon, amelyet nem mozdíthat el vihar és szélvész… Ne vonjuk le az igazság zászlaját… annak érdekében, hogy az utolsó napokra szóló ünnepélyes üzenethez valami olyat hozzáfûzzünk, ami elrejtené hitünk sajátos vonásait.
