„És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban” Jn 14:13
Könyörgéseinket Krisztus által juttathatjuk el a kegyelem trónjához. Rajta keresztül méltatlanságunk ellenére is elnyerhetünk minden lelki áldást.
Tárjátok fel kéréseteket Alkotótok előtt! Ő nem küld el senkit, aki töredelmes szívvel jön hozzá. Egyetlen őszinte ima sem vész el. A mennyei kórus himnuszán át Isten meghallja a leggyengébbek jajszavát is. Ha csendes kamránkban kiöntjük szívünket, vagy az úton járva felfohászkodunk, szavunk eljut a világegyetem Urához. Lehet, hogy emberi fül nem hallja imánkat, de nem vész bele a némaságba, és az élet zaja sem nyomja el. Semmi sem fojthatja el a lélek sóvárgását. Az utca lármáján és a tömegek kavargásán át eljut a Menny trónusához. Istenhez szólunk, és Ő hallja imánkat.
„Kérjetek az én nevemben” – mondja Krisztus… Jézus az összekötő kapocs Isten és az ember között. Megígérte személyes közbenjárását. Szentségének minden érdemét latba veti könyörgő gyermekeiért. Esedezik az emberért, aki – Isten segítségére szorulva – könyörög önmagáért Isten jelenlétében. Igénybe veszi annak befolyását, aki az életét adta a világért. Amikor elismerjük Isten előtt, hogy nagyra értékeljük Krisztus érdemeit, imánk jó illatként száll fel Isten elé. Amikor a Megváltó érdemein át közeledünk Istenhez, Krisztus szorosan önmaga mellé állít, átölel emberi karjával, miközben Isteni karjával megragadja a végtelen Isten trónját…
Igen, Krisztus lett az ima közvetítője az ember és Isten között. Ő lett az áldások közvetítője is. Egyesítette a Mennyet és az emberiséget…
Imádkozz, imádkozz rendíthetetlen hittel és bizalommal. A szövetség angyala, a mi Urunk, Jézus Krisztus az a közbenjáró, aki biztosítja a hívők imájának elfogadását.
