„Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, amit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk” 2Móz 24:7
Az a szövetség legyen menedékünk és védelmünk, amelyet Isten a Sinai hegyen kötött népével… Ez a szövetség ma is ugyanúgy érvényes, mint amikor az Úr az ősi Izráellel megkötötte azt…
Isten népének ilyen fogadalmat kell tennie ezekben az utolsó napokban. Isten akkor fogadja el őket, ha hűséggel eleget tesznek az Izráellel kötött szövetség pontjainak. Isten mindenkit a szövetségébe foglal, aki engedelmeskedni akar neki. A következő ígéret mindazokhoz szól, akik igazságot és jogosságot cselekednek, és megtartóztatják kezüket mindennemű gonoszság véghezvitelétől: „Adok nékik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, amely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név; örök nevet adok nékik, amely soha el nem vész” (Ésa 56:5).
Az Atya az emberek között élő választott népére árasztja szeretetét. Ezek azok az emberek, akiket Krisztus a saját vérén vásárolt meg. Mivel engedtek Krisztus vonzásának, Isten fenséges kegyelme által kiválasztottá válnak arra, hogy Isten engedelmes gyermekeiként üdvözítse őket. Isten ingyen kegyelme és irántuk való szeretete megmutatkozik rajtuk. Mindenki, aki kisgyermekként megalázza magát, és a gyermek egyszerűségével elfogadja Isten szavát, és engedelmeskedik annak, Isten választott népe közé számláltatik.
Isten kegyelmének elnyeréséhez nekünk is meg kell tennünk a részünket. Az Úr nem szándékozik helyettünk véghezvinni sem a készséges hozzáállást, sem az elvégzendő tetteket. Ugyan kegyelme által munkálja bennünk az akarást és a véghezvitelt, de ezt nem a mi igyekezetünk helyett teszi.
Az ember hasonlítsa össze életét Krisztuséval!… Kövesse annak a példáját, aki betöltötte Jehova törvényét, és ezt mondhatta: „Atyám parancsolatait megtartottam.” Krisztus követői szüntelenül betekintenek a szabadság tökéletes törvényébe, és a Krisztustól kapott kegyelem által az isteni követelmények szerint formálják jellemüket.
