„A sajtót egyedül tapostam, és a népek közül nem volt velem senki.” (Ésa 63:3)
…Mégis, gyermekként, ifjúként és felnőttként is, Jézus egyedül járt. Tisztaságában, hűségében egyedül taposta a szőlőprést, és az emberek közül senki sem volt vele. Hordozta az emberiség megváltásáért való felelősség szörnyű súlyát. Tudta, hogy hacsak nem lesz határozott változás az emberek életében és szándékaiban, mindenki elvész. Ez ránehezedett a lelkére, és senki sem mérhette föl azt a terhet, amely az Ő vállát nyomta.
Anyja és fivérei nem fogták fel küldetését. Még tanítványai sem értették meg. Örök világosságban lakozott; egy volt Istennel, de földi élete magányban telt.
Azonosult velünk, hordoznia kellett bűnünk, bajunk terhét. A bűntelen Istennek éreznie kellett a bűn szégyenét. A békesség kedvelőjének harcban kellett élnie; az igazságnak hamisság közepette, a tisztaságnak hitványsággal. Minden bűn, viszály, szennyes vágy, amit a törvényszegés magával vont, szenvedés volt Jézus lelkének. Egyedül járta az utat, egyedül hordozta a terhet. Tőle függött a világ megváltása. Letette saját dicsőségét, és magára vette az emberiség gyengeségét. Mindezt tudta és érezte, de rendületlenül kitartott célkitűzése mellett. Tőle függött az elbukott emberiség üdvössége, s Jézus kinyújtotta kezét, és megragadta a mindenható szeretet Istenének karját.
A mennyei udvaroktól elválasztott, emberi életet élő Krisztus magányát sohasem értették meg, nem is értékelték kellőképpen a tanítványok… Midőn Jézus már nem járt többé velük, valóban pásztor nélküli juhoknak érezték magukat, kezdték belátni, mennyi figyelmességet nyújthattak volna neki, amivel örömet szerezhettek volna a szívének…
Ugyanez az igény nyilvánvalóan jelen van a mi világunkban is. Azonban kevesen értékelik teljesen, mit jelent Krisztus a számukra. Ha ezt tennék, azzal kifejeznék Mária nagy szeretetét, és ingyen ajánlanák fel a felkenést. Nem tűnne tékozlásnak a drága olaj. Semmi sem tűnne túl költségesnek, hogy Krisztusnak adják, semmilyen önmegtagadás, önfeláldozás elviselése nem lenne túl nagy az Ő kedvéért.
