„Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jöjj el hozzám szabadításoddal.” (Zsolt 106:4)
A kegyelem érdem nélküli kedvezés; a hívő saját érdeme nélkül igazul meg, anélkül, hogy bármit is felajánlhatna Istennek. Megigazult az Atya előtt a helyettesünkként és kezesünkként álló Krisztus Jézus megváltása által. Noha Krisztus érdeme által igazul meg, nem áll szabadságában gonoszt cselekedni. A hit szeretet által működik, és megtisztítja a lelket. A hit rügyezik, virágzik, és csodás gyümölcshozamot eredményez. A hit olyan jó cselekedetekkel párosul, mint például a betegek meglátogatása, a szegények gondozása, az árvák és özvegyek gyámolítása, a ruhátlan felöltöztetése és az éhező megelégítése.
Krisztus mindenütt jót tett, és akik csatlakoznak hozzá, azok szeretik Isten gyermekeit, és szelídség és igazság vezeti lépteiket. Arcuk kifejezése feltárja tapasztalatukat, és az emberek meglátják rajtuk, hogy Jézussal voltak, és tőle tanultak. Krisztus és a hívő egy lesz. Jézus jellemének szépsége megjelenik azokon, akik szoros kapcsolatban vannak a hatalom és szeretet forrásával. Krisztus a megigazító igazságosság és a megszentelő kegyelem hatalmas letéteményese.
Mindenki hozzá jöhet, és vehet az Ő teljességéből. Jézus ezt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Mt 11:28). Jézusra, hitetek szerzőjére és bevégzőjére irányul-e a figyelmetek? Azt szemlélitek-e, aki igazsággal és kegyelemmel teljes? Elfogadtátok-e azt a békét, amit egyedül Krisztus adhat? Ha nem, adjátok át magatokat neki, és kegyelme által törekedjetek nemes és emelkedett jellem elérésére. Törekedjetek kiegyensúlyozott, határozott és vidám lelkületre! Táplálkozzatok Krisztusból, az élet kenyeréből, és életetekben megmutatkozik az Ő jellemének és lelkületének kedvessége.
Legjobb tetteitekkel sem érdemelhetitek ki Isten jóindulatát. Egyedül Jézus érdeme válthat meg, és az ő vére moshat tisztára benneteket.
