„Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt 5:48)
Amikor Isten odaadta Fiát a világnak, lehetővé tette az emberek számára, hogy tökéletesek legyenek, és lényük minden képességét Isten dicsőségére használják. Krisztusban odaadta nekik kegyelmének gazdagságát és akaratának ismeretét. Ha megüresítik önmagukat, és megtanulnak alázatosan és Isten vezetésére támaszkodva járni, akkor Isten képessé teszi őket a velük kapcsolatos fenséges szándékának betöltésére.
A jellem tökéletességének alapja Krisztus. Ha szüntelenül a Megváltó érdemeire támaszkodunk, és az Ő lábnyomában járunk, akkor olyanok leszünk, mint Ő, tiszták és szentek.
Megváltónk nem követel lehetetlent tőlünk. Semmi olyat nem vár el tanítványaitól, amelynek véghezviteléhez ne adna elég kegyelmet és erőt. Nem szólítaná fel őket a tökéletesség megszerzésére, ha nem állna hatalmában azokra az emberekre árasztani a tökéletesség minden kegyelmi áldását, akiket ebben a magasztos és szent kiváltságban részesít…
Feladatunk, hogy saját életterünkben igyekezzünk megszerezni azt a tökéletességet, amit földi életében Krisztus a jellem minden területen elért. Ő a mi példaképünk. Minden dologban igyekeznünk kell dicsőséget hoznunk Istenre a jellemünkkel… Teljességgel arra az erőre kell támaszkodnunk, amit Isten megígért nekünk.
Jézus nem nyilvánított ki olyan képességeket, és nem gyakorolt olyan hatalmat, amely ne állhatna az ember rendelkezésére is a benne való hit által. Emberi természetének tökéletessége minden követője számára elérhető, ha hozzá hasonlóan alávetik magukat Isten vezetésének.
Megváltónk az emberi lény teljes tökéletesítésére váltja meg az embert. Lényünknek nem csupán egy bizonyos részéről gondoskodik Jézus. Krisztus kegyelme az egész emberi lény fegyelmezésének munkáját végzi. Ő teremtette és váltotta meg az egészet. Ő alkotta az elmét, az erőt és a testet éppúgy, mint a lelket, amely az isteni természet részese lehet. Mindenünk az Ő megvásárolt tulajdona. Teljes elménkkel, szívünkkel, lelkünkkel és erőnkkel Őt kell szolgálnunk. Szentjei által az Úr még a velük kapcsolatos hétköznapi dolgokban is megdicsőül. „Szentség az Úrnak!” Ez az írás olvasható a homlokukon.
