„Mondom pedig néktek: [ha] valaki vallást tesz énrólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt.” (Lk 12:8)
Szinte felfoghatatlan az a gondolat, hogy Isten a kezébe veheti, és kegyelme által úgy átformálhatja a bűnös és veszendő embert, hogy az Isten gyermekévé és Krisztus örököstársává válhat… Krisztus magára veszi a törvényszegő bűnét, és neki tulajdonítja igazságát. Átalakító kegyelme által alkalmassá teszi az angyalok társaságára és az Istennel való beszélgetésre.
Az isteni kegyelem nemesítő hatása megváltoztatja az ember természetes lényét. A testies gondolkodású ember számára a Menny nem kívánatos hely. Érzéki, megszenteletlen szíve nem vonzódik azon magasztos hely felé. Ha pedig sikerülne oda bejutnia, az sem nyújtana kellemes érzést a számára. Azokat a hajlamokat, amelyek a megtéretlen ember szívét uralják, Krisztus erejével le kell győzni, még mielőtt az elesett ember számára a Menny kapuja megnyílhatna, hogy örvendezhessen a tiszta, szent angyalok társaságának. Ha azonban az ember meghal a bűnnek, és Krisztusban új életre ébred, akkor isteni szeretet tölti be a szívét, és értelme megszentelődik. Iszik az öröm és ismeret kiapadhatatlan forrásából, és az örök nap világossága sugározza be ösvényét, mert állandóan az élet világossága van vele.
Isten azt kívánja, hogy a mennyei tervet valósítsák meg, és mennyei rend és összhang uralkodjon minden családban, minden gyülekezetben és minden intézményünkben. Ha az Ő szeretete járná át a társadalmat, akkor meglátnánk a nemes alapelvek kibontakozását a keresztény finomságban, előzékenységben és a keresztényi emberszeretetben azok iránt, akiket Krisztus vére megvásárolt. Lelki átalakulás lenne látható minden családunkban, gyülekezetünkben és intézményünkben. Amikor ez az átalakulás megtörténik, akkor az egyének olyan eszközzé válnak, akik által Isten közli a Menny világosságát a világ számára, és így az isteni fegyelmezés és tanítás alkalmassá teszi az embereket a Menny társaságára.
Jézus elment, hogy helyet készítsen azoknak, akik szeretet és kegyesség által felkészülnek az áldott mennyei otthonokban való életre.