„És mi láttuk, és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül” (1Jn 4:14)
János, mint Krisztus tanúja, sohasem bocsátkozott szóvitába vagy fárasztó fejtegetésekbe. Azt hirdette, amit tudott, látott és hallott. Szoros kapcsolata volt Jézussal; hallgatta tanításait, és látta hatalmas csodatetteit. Csak kevesen ismerhették meg annyira Jézus jellemének szépségeit, mint János. Számára eloszlott a sötétség; reá az igazi világosság sugárzott. A Megváltó életéről és haláláról szóló tanúsága világos és hatalmas volt. Szíve túláradt a Megváltója iránti szeretetétől; ajkára tolultak bizonyságtételei, amelyek ellenállhatatlanul ragadták magukkal hallgatóit.
Tanúsítani tudta, „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről (és az élet megjelent, és láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla, és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala, és megjelent nékünk), amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségetek legyen velünk, éspedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal” (1Jn 1:1–3).
Mindenki a saját tapasztalatából győződhet meg arról, „hogy Isten igaz” (Jn 3:33). Bizonyságot tehet arról, amit ő maga látott, hallott és megérzett Krisztus hatalmából. Tanúsítani tudja, „Segítségre volt szükségem, és azt megtaláltam Jézusban. Ő minden hiányomat pótolta, lelki éhségemet kielégítette. A Biblia számomra Krisztus kinyilatkoztatása. Hiszek Jézusban, mert Ő az én Megváltóm. Hiszek a Bibliában, mert belőle Isten szól a lelkemhez.”
Hogyan bizonyosodjunk meg Isten jóságáról és szentségéről? A zsoltáríró nem azt mondja, hogy hallgass, olvass, higgy, és így születik meg benned a megismerés, hanem, hogy „Érezzétek [ízleljétek; az angol változat szerint], és lássátok meg, hogy jó az Úr!” (Zsolt 34:8) Ahelyett, hogy valaki más beszámolóját fogadnád el, próbáld ki önmagad! A tapasztalat nem más, mint a saját élményből merített ismeret. Tapasztalati vallásosságra van szükségünk. „Ízleljétek, és lássátok meg, hogy jó az Úr!”