„Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék.” 1Kor 2:5
Jézus nem trónok és birodalmak megdöntésével, pompával és hivalkodással készült a feladatát végrehajtani, hanem úgy, hogy irgalmas és önfeláldozó élete által szólt az emberi szívekhez…
Krisztus követőinek a világ világosságává kell lenniük; de Isten nem arra szólítja fel őket, hogy erejük megfeszítésével világítsanak. Ő nem helyesli a jóság látszatára való önelégült igyekezetet. Ő azt akarja, hogy lelkük átitatódjék a Menny alapelveivel; és a világgal való kapcsolatukban tegyenek bizonyságot arról a világosságról, amely bennük van. Az élet minden területén megmutatkozó kitartó hűségük által világítanak…
A földi csillogásnak, bármennyire lenyűgöző is, nincs értéke Isten előtt, aki nem a láthatót és múlandót, hanem a láthatatlant és örökkévalót értékeli. Az előbbinek csak annyiban van értéke, amennyiben az utóbbit tükrözi. A legnagyszerűbb művészi alkotás szépsége sem mérhető össze a jellem szépségével, amely a lélekben munkálkodó Szentlélek gyümölcse…
Isten művében az emberi erőfeszítést csak odaszentelt, imádkozó élettel, a krisztusi kegyelem életet átformáló hatalmának megmutatásával lehet eredményessé tenni. Különböznünk kell a világtól, mert Isten reánk helyezte pecsétjét; mert bennünk kinyilatkoztatja saját szeretetét és jellemét. Megváltónk pedig befedez minket igazságával.
Amikor Isten kiválaszt embereket a szolgálatra, nem kérdezi, van-e földi gazdagságuk, műveltségük vagy szónoki képességük. Csupán ezt kérdezi: „Elég alázatosak-e ahhoz, hogy megtaníthatom őket az útjaimra? Rájuk bízhatom-e Igémet? Képviselnek-e majd engem?” Isten minden embert csak annyira tud felhasználni, amennyire Lelkével betöltheti a lélek templomát. Isten csak az Ő képmását tükröző munkát fogadja el. Követőinek – megbízatásuk hitelesítéseként – magukon kell viselniük a Menny örökkévaló alapelveinek kitörölhetetlen jegyeit.
Jézus tisztában volt az evilági pompa hiábavalóságával, és figyelmét nem fordította annak megnyilatkozásaira. Lelki méltósága, jellemének tisztasága és az alapelvekhez való nemes ragaszkodása magasan felette állt a világ hiú divatjának.
