Az ifjúság szüksége

„Mert te vagy az én reménységem, óh, Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!” (Zsolt 71:5)

Sok fiatal férfi és nő van közöttünk, aki ismeri hitünk elveit, azonban az isteni kegyelem hatalma még sohasem érintette a szívét. Hogyan lehetséges, hogy mi, akik állítjuk, miszerint Isten szolgái vagyunk, napról napra, hétről hétre közömbösen nézzük az állapotukat? Ha figyelmeztetés nélkül halnak meg bűnükben, akkor vérüket az őrálló kezéből követelik majd, mert elmulasztotta a segítségnyújtást.
 
Miért nem tekintjük úgy a körünkben levő ifjúságot, mint a legfontosabb misszióterületet? A legnagyobb gyengédség, a legalaposabb megfontolás, a mennyei bölcsességért mondott legkomolyabb ima szükséges ehhez. Az ifjúság Sátán támadásainak különleges célpontja, azonban a barátságosság, udvariasság és részvét, amely a Jézus iránti szeretettől túláradó szívből ered, megnyeri bizalmukat, és megőrzi őket az ellenség csapdájától.
 
Az ifjúságnak alkalmi figyelmeztetéseknél és esetenkénti bátorító szavaknál többre van szüksége. Fáradságos, imában gazdag, gondos munkát igényelnek… Gyakran az olyan emberek, akik mellett közönyösen elhaladunk, mert külsejük szerint ítéljük meg őket, a legjobb képességeket hordják magukban a krisztusi szolgálatra, és meghálálják majd az értük tett erőfeszítéseket.
 
A szülőknek, mint jellemépítőknek, jobban kellene érezniük felelősségük súlyát. Isten nekik adta azt a kiváltságot, hogy művét erősítsék gyermekeik nevelése és megszentelése által. Az Úr azt szeretné látni, hogy az adventista otthonokból nagy számú fiatal gyűljön össze, aki a családban kapott jó befolyás hatására Istennek adja a szívét, és az életével a lehető legnagyobb szolgálatot nyújtja. Az otthon Isten-szerető nevelésének hatása, a reggeli és esti áhítatok befolyása és az Istent szerető szülők állandó jó példája megtanítja őket úgy engedelmeskedni Istennek, mint tanítójuknak. Felkészülnek arra, hogy engedelmes fiaiként és leányaiként szolgálják Őt. Az ilyen fiatalok alkalmassá válnak Krisztus kegyelmét és hatalmát képviselni a világ előtt.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján.Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedent
Articolul următor