„A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme volt őrajta” (Lk 2:40)
A mennyei Felség, a dicsőség Királya csecsemőként született meg Betlehemben, és egy ideig anyai gondoskodásra szorulva élt. Gyermekkorában Ő is úgy beszélt és cselekedett, mint egy gyermek. Tisztelte szüleit, és készségesen teljesítette kívánságaikat. Értelmének első megnyilatkozásától fogva állandóan növekedett a kegyelemben és az igazság ismeretében.
A szülők igyekezzenek úgy ápolni gyermekeik hajlamait, hogy életüknek minden fokozatában felfedezhessék azt a szépséget, amely megfelel az adott életkornak! Mint ahogy természetességében kibontakozik a kerti virág.
Jézus rendkívül szeretetreméltó gyermek volt. Mindig készen állt arra, hogy másokat szolgáljon. Türelmét sohasem vesztette el, ajkát sohasem hagyta el hazug szó. Elveiben megingathatatlan volt, mint a szikla, az életét önzetlenség, báj, udvariasság jellemezte.
Jézus anyja mélyreható figyelemmel követte nyomon gyermeke képességeinek kibontakozását, jellemén pedig látta a tökéletesség jeleit. Örömmel fáradozott e ragyogó, fogékony elme fejlesztésén. A Szentlélektől kapott bölcsességgel együtt tudott működni a mennyei erőkkel a gyermek nevelésében, aki egyedül Istent tekinthette Atyjának… A gyermek Jézus nem járt a zsinagógaiskolákba. Édesanyja volt az első földi tanítója. Az ő ajkáról és a prófétai tekercsekből tanult a mennyei dolgokról. Most, anyja ölében pontosan azokat a szavakat hallotta, amelyeket Ő maga mondott Mózes által Izráelnek… Isten teremtett művének nagy könyvtára is nyitva állt előtte. Ő, a mindenség teremtője, elmélyült azokban a tanításokban, amelyeket Ő maga írt a Földre, a tengerre és az égboltra… Mennyei lények kísérték, szent gondolatokkal foglalatoskodott. Amióta értelme nyiladozni kezdett, folyamatosan növekedett lelki ajándékokban és az igazság ismeretében.
Jézushoz hasonlóan, minden gyermek szert tehet a tudásra. Ha megkíséreljük megismerni mennyei Atyánkat az Igéje által, angyalok szegődnek mellénk, értelmünk megnyílik, jellemünk megtisztul, és nemessé válik. Egyre jobban fogunk hasonlítani Megváltónkhoz.
