„[Ha] valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed!” (Préd 9:12)
Semmi sem ébreszt olyan önfeláldozó buzgóságot, és nem csiszolja és erősíti úgy a jellemet, mint a másokért való szolgálat… Nem kell addig várni, amíg valamilyen távoli területre hívnak, hogy elkezdj másoknak segíteni. A szolgálat ajtói mindenütt nyitva vannak. Ott élnek körülötted azok, akik a segítségedet igénylik. Özvegyek, árvák, betegek és haldoklók, csüggedtek, lehangoltak, tudatlanok és kivetettek mindenütt vannak.
Éreznünk kell, hogy különleges feladatunk a szomszédainkért való szolgálat. Keressétek meg, hogyan tudtok a legjobban segíteni azoknak, akik nem érdeklődnek a vallásos dolgok iránt. Amikor meglátogatjátok barátaitokat és szomszédaitokat, tanúsítsatok érdeklődést lelki életük iránt éppúgy, mint földi jólétük iránt. Beszéljetek nekik Krisztusról, a bűnbocsátó Megváltóról. Hívjátok meg szomszédaitokat az otthonotokba, és olvassatok nekik a Bibliából és az annak igazságát magyarázó könyvekből. Hívjátok meg őket, hogy énekeljenek és imádkozzanak veletek. Ezeken a kis összejöveteleken Krisztus is jelen van, ahogy megígérte, és kegyelme megérinti a szíveket…
Sokan sajnálkoznak, hogy üres életet élnek. Ők maguk tehetik az életüket gazdaggá és befolyásossá, ha akarják. Akik szívükkel, értelmükkel és lelkükkel szeretik Jézust, és felebarátjukat, mint önmagukat, széles területen használhatják képességeiket és befolyásukat. Senki se keressen nagyobb feladatokat, kihasználatlanul hagyva az apró alkalmakat. Míg sikeres lehetsz a kis feladatban, a nagyobb munkába belebukhatsz, és akkor elcsüggedsz. Ha teljes erőbedobással végzed el a kezed ügyében levő feladatokat, akkor alkalmassá teheted magadat a nagyobb munkára. A mindennapi alkalmak figyelmen kívül hagyásával, a kéznél levő kicsiny dolgok mellőzésével sokan gyümölcstelenek lesznek, és elsorvadnak…
Egyes területeken, ahová az elviselhetetlen és csüggesztő állapotok miatt sokan nem hajlandók elmenni, az önfeláldozó munkások erőfeszítései meglepő változásokat hoztak létre. Nem emberi erőre, hanem Istenre támaszkodva, türelmesen és kitartóan dolgoztak, és az Ő kegyelme erőt adott nekik. Az így megvalósított sok jót ez a világ soha nem fogja megismerni, de az áldott eredmények majd láthatók lesznek odaát.