Felele Jézus, és monda néki: Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Jn 3:3
A Nikodémussal való beszélgetés során Jézus feltárta a megváltási tervet és evilági küldetését.
Jézus egyenesen a tárgyra tért, és így szólt komolyan, mégis kedvesen: Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát… (Jn 3:3) Ünnepélyes, nyugodt méltósággal és még nagyobb bizonyossággal nyomatékosította a kellemetlen igazságot. Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztõl és Lélektõl, nem mehet be Isten országába.
A szív a természeténél fogva gonosz… A szív forrását kell megtisztítani, mielõtt a víz tisztán csörgedezhet belõle. Lehetetlenséget kísérel meg, aki a maga erejébõl, a törvény megtartásával próbálja elérni a Mennyet. Nincs biztonságban, akinek vallása pusztán a törvényesség, a kegyességbe burkolózás. A keresztény élet nem a régi módosítása vagy továbbfejlesztése, hanem az emberi természet átalakulása. Halál a bûnnek és az énnek, és egészében új élet. Ezt a változást csakis a Szentlélek hatékony munkálkodása hozhatja létre. Nikodémusnak ez még mindig zavaros volt, és Jézus a szél segítségével világította meg mondanivalóját: A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jõ, és hová megy; így van mindenki, aki Lélektõl született. (Jn 3:8) Nem lehet jobban megmagyarázni, mint a szél mozgásával…
Bár maga a szél láthatatlan, de hatásai láthatók, érezhetõk. Ugyanígy nyilvánvalóvá válik a Lélek szívben történõ munkálkodása az olyan ember cselekedeteiben, aki átérezte a megmentõ erõt. Amikor Isten Lelke átveszi az uralmat a szív felett, átalakítja az életet. Az ember elveti a bûnös gondolatokat, lemond a gonosz cselekedetekrõl; szeretet, alázatosság és béke lép a harag, irigység és összeférhetetlenség helyébe. A bánatból öröm lesz, az arcon égi fény tükrözõdik… Az áldás akkor jön, amikor a lélek hittel aláveti magát Isten akaratának. Ekkor az emberi szem számára nem látható hatalom új lényt hoz létre Isten képmására…
Nikodémushoz hasonlóan, nekünk is ugyanúgy kell életre kelnünk, mint aki elsõ volt a bûnösök között. Jézuson kívül nincsen senkiben másban üdvösség; mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, amely által kellene nékünk megtartatnunk. (Apcsel 4: 12)
