Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által. (Róm 3 :24)
Krisztus számos példázatban használja »a mennyek országa« kifejezést, jelezve azt a munkát, amelyet Isten kegyelme végez az emberi szívben… A kegyelem országa közvetlenül az ember bukása után jött létre, amikor a terv megfogant a vétkes emberiség megváltására. Akkor még csak Isten szándékában és ígéreteiben létezett, az ember pedig hit által lehetett az alattvalója.
Az erõszak ellenkezik Isten kormányzatának elveivel. Isten csak szeretetbõl fakadó szolgálatot kíván… Istent ismerni annyit jelent, mint szeretni Öt. Be kell mutatni a jellemét, mint Sátán jellemének ellentétét. Ezt pedig az egész világmindenségben csak egyetlen lény tehette meg. Csak az mutathatta be Isten szeretetét, aki ismerte annak magasságát és mélységét…
Nem Isten akarta a bûnt, de látta elõre, hogy lesz, és gondoskodott ennek a rettenetes veszedelemnek a legyõzésérõl. Oly nagy volt a világ iránti szeretete, hogy elkötelezte magát egyszülött Fia feláldozására, hogy [ha] valaki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.(Jn 3:16)
A bûn keletkezésének pillanatától volt Megváltó is, aki megszabadítson abból. Krisztus jól tudta, hogy szenvednie kell, mégis, az ember helyettesévé lett. Mihelyt Ádám bûnbe, esett, Isten Fia máris az emberiség váltságdíjaként ajánlotta fel magát. Éppoly hatalma volt akkor a bûnös felett kimondott végzet eltörlésére, mint amikor meghalt a Kálvária keresztjén.
Micsoda szeretet! Milyen óriási leereszkedés! A dicsõség királya önmagát megalázva, lehajol a bukott emberiséghez. Ádám lábnyomába lépett, felöltötte a bukott emberi természetet, és felvette a harcot az Adám felett diadalmaskodó erõs ellenséggel. Legyõzte Sátánt, és ezáltal utat nyitott ahhoz, hogy megváltsa a benne hívõket az Ádám bukásából eredõ kárhozattól.
